Elhunyt Szőllősy András

Nyolcvanhét évesen, tegnap elhunyt Szőllősy András Kossuth- és Széchenyi-díjas komponista és zenetudós, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.
Szőllősy Kurtághoz, a már szintén eltávozott Ligetihez és a náluk két évtizeddel fiatalabb Eötvös Péterhez hasonlóan Erdély szülötte. Szászvárosból azonban Kolozsváron keresztül az ő útja is Budapestre vezetett, ahol többek között Kodály tanár úr óráin szívta magába a zenét. Első komolyabb sikerénél, a III. Concerto párizsi bemutatójánál már közel ötvenéves volt, s mire a magyar közönség igazán felismerte magának Szőllősyt mint komponistát, már hetven felé járt. Életművének köszönhetően mégis kiérdemli, hogy a Bartók utáni zeneszerzés nagy mesterei között említsük, két kortársa, Ligeti és Kurtág mellett. Szőllősy sosem ontotta magából a műveket. Ha azonban előállt eggyel, ahhoz nem nagyon férhetett kritika. Nem kísérletezett látványosan, nem próbált ki mindenféle új irányzatot, zenei nyelve világos, tiszta és pályatársainál konzervatívabb volt. Bár nem zenetudósként ismerjük, Kodályról, Bartókról és Honeggerről szóló zenetörténeti munkái, mint például a Kodály- vagy Bartók-műjegyzék, vagy éppen Bartók írásainak kritikai kiadása, a szakmai irodalom alapjai közé tartoznak.