A reform uniós viszonylatban Magyarország számára mindig olyan változást jelentett, amikor elvontak tőlünk valamit – kommentálta az Európai Bizottság minap nyilvánosságra hozott új elképzelését a közös agrárpolitika reformja kapcsán Brüsszelben Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke, országgyűlési képviselő. Glattfelder Béla néppárti európai parlamenti képviselő szerint pedig az intézkedések abba az irányba mutatnak, hogy 2013 után jelentős mértékben tovább csökkentik a mezőgazdasági támogatásokat, márpedig ez Magyarországnak nem lehet érdeke.
A két politikus egyetért abban, hogy az unió közös agrárpolitikájának egyszerűsítése és modernizálása érdekében kidolgozott terv a nettó befizető országoknak kedvez igazán. A bejelentett terv megszüntetné a szántók kötelező parlagon hagyását, és 2015-re megszüntetné a tejkvótákat is. Brüsszel emelné az uniós támogatásra jogosult földek minimális nagyságát is, ami jelenleg 0,3 hektár. Ez azt jelenti, hogy a kistermelők körének egy része kiesik az uniós pénzre jogosultak köréből.
A közös agrárpolitika reformtervét létrehozói egyfajta állapotfelmérésnek nevezik, ami a brüszszeli döntéshozók szerint nagyszerű lehetőség arra, hogy a politika felülvizsgálata még mélyebb szintekig hatoljon. Ez a két magyar politikus értelmezésében azt jelenti: a mostani változás akkor következik be, amikor Magyarország gazdasági értelemben még gyakorlatilag nem tudta kellőképpen stabilizálni helyzetét, agrárgazdaságunk állapota pedig az uniós szint alatt van.
– Miközben az unióban stabilitást ígértek, számos reformintézkedés (cukorreform, borreform, a kukoricaintervenció felszámolása) a biztonság megrendülését jelenti – jegyezte meg Jakab István. A szakpolitikus kifogásolta azt is, hogy az uniós agrárpolitikában az a törekvés érzékelhető, miként lehet a felesleges termést kezelni, miközben már arról van szó, hogy élelmiszer-alapanyagokból a kontinensen hiány keletkezik.
Ami a közvetlen agrártámogatásokat illeti, Brüsszel egy olyan modell megvalósítását szeretné, amelyben a támogatási szint fokozatosan csökken, ahogy az egyes agrártermelőknek kifizetett teljes támogatási szint nő. Például százezer eurós közvetlen jövedelemtámogatás esetén tíz százalékkal, kétszázezer euró fölött huszonöt százalékkal, háromszázezer euró fölött pedig negyvenöt százalékkal csökkentenék a kifizetéseket. A felső korlátok meghatározásánál ugyanakkor figyelembe vennék a nagybirtokok és üzemek gazdasági fenntarthatóságát, valamint azt is, hogy a birtokok feldarabolásával ne lehessen kikerülni az új rendelkezéseket.
Tény, hogy a magyar gazdáknak nem nagy örömet jelentő reform ezen rendelkezése az angol királynőt is szomorúvá teszi, ugyanis ő csak tavalyelőtt 700 ezer eurós támogatást kapott, és ha a nagybirtokokra a tervek szerint rájár majd a rúd, a brit királyi házat az uniós adófizetők jóval kevésbé támogatják majd.
origo.hu
Összeverték a románok, mert magyar - videó
