Megszületett az unió borreformja

Hatalmas és hosszan tartó viták eredményeként az Európai Unió tagországainak mezőgazdasági miniszterei tegnap megállapodtak abban, hogy a válságban szenvedő bortermelő szektort megreformálják, mert csak e reform révén tudja felvenni a versenyt az Újvilág boraival.

Igazságtalan és méltánytalan reform született – kommentálta lapunknak Glattfelder Béla néppárti európai parlamenti képviselő az Európai Unióban tegnap meghozott borreformot, ugyanis szerinte Magyarországot és több, újonnan csatlakozott tagállamot büntetnek azért, mert a régiek borfelesleget termeltek és a szőlőt továbbra sem ezen országokban akarják kivágni. Ez annál is fájdalmasabb, mert Magyarország tavaly már nettó borimportőrré vált, vagyis olyan országgá, amely a saját borfogyasztásához behozatalra szorul.
Európában általában csökken a borfogyasztás, ugyanakkor az ausztrál, dél-afrikai, dél-amerikai és egyesült államokbeli borok egyre kelendőbbek. A most hozott döntés értelmében az ültetés jogát 2015 végéig teljes mértékben liberalizálják, de a megszületett végső kompromisszum értelmében a felszabadítás két évvel eltolható. Ugyanakkor a szőlőtőke ültetésének korlátozását azon országok, amelyek ezt így kívánják, 2018-ig fenntarthatják. Az európai bortermelők attól tartanak, hogy a liberalizálás eredményeként a kis szőlőtermelőket a minőséggel kevésbé törődő nagyobb tömegtermelők szorítják ki, és ez a szőlőtermesztés iparosodásához vezet.
A mostani reform eredményeként Magyarországon a bor alkoholtartalmát cukor hozzáadásával másfél százalékkal növelhetik. Különleges időjárási körülmények esetén a tagállamok kezdeményezhetik az Európai Bizottságnál, hogy ezt fél százalékkal megemeljék és ebben az esetben a bizottság dönt. Ez, mondta Glattfelder, rosszabb, mint a jelenlegi lehetőség.
A miniszterek döntése révén a nemzeti borítékok összegét százmillió euróval megemelték, és ez jelentősen növelte a Magyarországnak juttatott támogatásokat is. Glattfelder Béla a lepárlási támogatásokat úgy kommentálta, hogy „sajnos a melléktermékek kötelező lepárlásának rendszerét a tagállam saját döntésének megfelelően fenntarthatja”, ami nem jó, mert úgy tűnik, hogy a magyar kormány ezt fenn fogja tartani, ugyanis jelentős állami támogatással segítették létrehozni az újfehértói Aranykapu Zrt. lepárló üzemeit. Ez a lepárlási rendszer, fejtette ki Glattfelder, nem előnyös a kis és közepes borgazdáknak annak pazarló természete miatt.
Gráf József mezőgazdasági miniszter az idei év legnagyobb sikerének nevezte a megállapodást, amelynek értelmében a magyar borágazat 2009. január 1-jétől kezdve az első évben 16,8 millió eurót, 2015-ben már 29,1 millió eurót kap majd a közös költségvetésből.