„Türelmesnek kell lenni”
Gyarmati István szerint a csúcstalálkozó legfontosabb eredménye maga az, hogy létrejött, de kézzelfogható áttörésről egyelőre nem lehet beszélni. Úgy vélte: a jövőben akár egy Trump–Putyin–Zelenszkij hármas találkozó is elképzelhető, amelybe az európaiak is bekapcsolódhatnak.
A pillanatkép szomorú, de legyünk inkább optimisták, és adjuk meg a bizalmat Donald Trumpnak
– fogalmazott.
A szakértő emlékeztetett: az amerikai elnök szokatlan lépésekkel rendezett Moszkvának erődemonstrációt, a norvégiai bombázó-telepítéstől kezdve a szimbolikus atomtengeralattjáró-bejelentésig.
America First – újragondolva
Fekete Rajmund arra mutatott rá, hogy Trump külpolitikája sokszor egy „új Monroe-elv” logikáját követi: beavatkozik egy-egy konfliktusba, majd gyorsan visszavonul. Emlékeztetett az iráni akcióra, amely belpolitikai vihart kavart még a republikánus táboron belül is.
Trumpnak az volt a szerencséje, hogy a Demokrata Párt zombi üzemmódban van, így nem tudta kihasználni a helyzetet
– mondta.
Európa a tükörben
A beszélgetésben kitértek az Európai Unió szerepére is. Fekete Rajmund szerint a brüsszeli elit az elmúlt válságokat rendre elhibázottan kezelte, és „vízió nélküli, célt tévesztett” politikát folytat. Gyarmati István ezzel szemben hangsúlyozta:
a kontinensen új vezetők jelentek meg, Giorgia Melonit kiemelve pozitív példaként.
Úgy véli, Európa a háború nyomán végre elkezdett érdemben a saját biztonságával foglalkozni, és szorosabb amerikai együttműködés körvonalazódik.
Új biztonsági architektúra?
Gyarmati szerint hosszabb távon nem európai, hanem eurázsiai biztonsági keretrendszerben kell gondolkodni, amely figyelembe veszi Kína szerepét is. Ugyanakkor hozzátette:
elsőként egy fegyverszünet megteremtése lehet reális cél Ukrajnában, amelyhez Trump most először utalt arra, hogy Amerika hajlandó lenne Ukrajna biztonságának garantálására.
Borítókép: Rapid Extra (Fotó: Magyar Nemzet)
