(Brüsszel)
A finnországi és németországi, halált okozó iskolai lövöldözések után az Európai Parlament hatalmas arányban szavazott az Európai Bizottság terve mellett, amelynek célja, hogy szigorítsák a fegyverek kereskedelmét, korlátozzák az internetes értékesítési lehetőséget, elektronikus regisztrációt vezessenek be, és húsz éven át őrizzék a fegyverekkel összefüggő adatokat.
Egyértelművé vált, hogy a törvényhozók nem akarják Európát olyan fegyverbarát kontinenssé tenni, mint amilyen ország az Amerikai Egyesült Államok. Az uniós törvényhozók célja volt az is, hogy egységesítsék az EU tagországaiban jelentősen eltérő fegyvervásárlási és – tartási törvényeket.
Az új szabályok szerint 18 éves és annál idősebb személyek vásárolhatnak, illetve birtokolhatnak lőfegyvert, ha az érintettek nem jelentenek veszélyt a közösségre. A képviselők elősegítenék azt is, hogy a tagállamok cseréljenek tapasztalatot a jelölési technikákról, a fegyverszállításról, a helyi jogalkotásról, a készletek és elkobzott fegyverek kezeléséről. A javasolt nyilvántartásba pedig bekerülnének a típusra, a gyártmányra, a modellre, a kaliberre, a sorozatszámra vonatkozó adatok, természetesen a kereskedő és a vásárló neve mellett. Az említett szabályok vonatkoznának a hasonmásokra is, mert igen sok bűnöző ezeket alakítja át valódi lőfegyverekké, és követ el velük bűncselekményeket. Jelenleg nem egy uniós országban – mint például Németországban és Litvániában – engedély nélkül 100-150 eurós áron is vásárolhatók hasonmás fegyverek. Uniószerte szintén széles határok között változik a fegyversűrűség: míg Lengyelországban csak minden századik embernek van csak lőfegyvere, addig Cipruson százból 36-nak, Svédországban pedig 32-nek.
Itt van az "agyhalottnak" nevezett EP-képviselő válasza Magyar Péternek