A „verseny” vesztesei

Legendákból nincs hiány arról, hogy a magyarországi beszállító cégek milyen kiszolgáltatott helyzetben vannak a hazánkba települt multiáruházakkal szemben, a hivatalos fórumokon azonban máig sem nagyon sérelmezik tapasztalataikat a vállalkozók.
– Az egyik multi áruházlánc szerint mi nem károsultak vagyunk, hanem egy verseny vesztesei – mondta lapunknak Kalmárné Kádár Zsuzsa. A fél éve működő Multinacionális Cégek Károsultjainak Egyesülete elnöke szerint azonban tisztázni kellene, mit nevezünk versenynek. Úgy látja, abból a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által megrendelt szeptemberi tanulmányból is – amely a szállítók és a multik kapcsolatát vizsgálja – világosan kiderül, hogy a hazai piacon az egyenlő feltételek eleve nem adottak. – Ebben a bizonyos „piaci versenyben” már el is véreztünk – közölte.
Az elnök szerint az említett tanulmányban félelem szülte a kisvállalkozások pozitív válaszait, miközben a valóságban panaszkodnak, kiszolgáltatottnak érzik magukat – nem véletlen, hogy egyre többen keresik meg az egyesületet, összefogást sürgetve. A helyzetük ugyan kiszolgáltatott, ám az egykor szintén beszállítóként működő Kalmárné szerint az is segít a vállalkozókon, ha a multiáruházzal való megállapodás valamennyi pontját írásban rögzítik, s nem az eddigi gyakorlatot követik, miszerint több kérdésben csak szóbeli egyezség születik. Így például az úgynevezett belistázáskor, amikor a kereskedő megállapodik a beszállítóval az együttműködésről, illetve a szállítási körülményekről és határidőkről, írásban kellene határozni. Ugyanígy, a beszállítóknak ragaszkodniuk kellene ahhoz, hogy a mennyiségeket és árakat, amelyekben megállapodtak, ugyancsak pontosan rögzítsék a szerződésben. A felmérés is megállapítja, hogy az áruházak legtöbbször pénzt kérnek azért, hogy az áruk polcra kerüljenek, s díjakat számítanak fel különféle szolgáltatásokért is. Egy szállító átlagosan öt jogcímen ad az általa megszabott árból úgynevezett visszatérítést a kereskedőnek. Az elnök szerint ezeket a sarcokat sem szóban kell „bevállalni”, mert így fordulhat elő, hogy év közben újabb díjakat találnak ki a kiszolgáltatott partnernek.
– Csak tyúklépésnyi javulást tapasztalunk ezen a téren, mert míg a kereskedelmi törvény életbelépése után egy évvel sem érkezett bejelentés, addig jelenleg három panasz ügyében folyik vizsgálat – tudtuk meg a GVH szóvivőjétől. Mihálovits András elmondta: ám ezek nem olyan nagy horderejű ügyek, mint például a kereskedők által kivetett sarcok vagy a késedelmes fizetés, inkább a törvény működésével kapcsolatos észrevételek. A GVH most a szeptemberi felmérés tanulságait elemzi, s keresi a megoldást, miként javíthatna a beszállítók hangulatán. – De az érintettek segítsége nélkül ez sokkal nehezebb – mondta a szóvivő. Megtudtuk, februárban utóvizsgálat indul abban az ügyben, amelyet a Tesco esetében felmerült jelentős piaci erővel való visszaélés gyanúja miatt indított és zárt le tavaly a hivatal.