Brüsszel nem aggódik

Nem aggódik hazánk uniós pályázati gyakorlata miatt a regionális politikáért felelős európai biztos. Danuta Hübner szerint az ellenőrzési mechanizmus jól működik.

Rossz a forráselosztás szerkezete. Az uniós támogatások lassú beáramlása mellett elsősorban a források elosztásának szerkezetét bírálják független kutatóintézetek, amelyek többek között a hazai kis- és középvállalkozásokhoz kerülő fejlesztési pénzek alacsony arányát kifogásolják. A Századvég intézet napokban megjelent, az idei költségvetést elemző tanulmánya szerint uniós mércével mérve kevés pénz jut hatékony gazdaságfejlesztésre. Gazdasági operatív programokra a 2007-től 2013-ig futó fejlesztési terv mindössze tíz százaléka jut, és ennek is csak 30-40 százalékát kaphatják a kisvállalkozások. A tanulmány leszögezi: a nehéz pályázati feltételeknek és a rugalmatlan szabályozásnak a leginkább tőkére szoruló mikro- és kisvállalkozások nem képesek megfelelni. Az Állami Számvevőszék becslései szerint idén tíz százalékkal többet kell befizetnünk az uniós kasszába, mint tavaly, ezért a Brüsszelből érkező források is kevesebb mint 600 milliárd forintra tehetők,
a Nézőpont Intézet kalkulációi szerint a fejlesztési egyenleg így az éves GDP egy százalékát sem fogja elérni. (Sz. A.)

Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai uniós biztos és Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter közös sajtótájékoztatót tartott tegnap Brüsszelben, azt követően uniós pályázatokról tárgyaltak. Danuta Hübner kihangsúlyozta, hogy Magyarország az első helyen áll az Európai Unió tizenkét új tagországa között az uniós pénzek felhasználásában a 2004–2006-os források mutatói alapján, mind a huszonhét tagállamot tekintve pedig a harmadik. Lapunk kérdésére, vajon tudatában van-e annak, hogy még a kormánypárti média is sűrűn vádolja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget korrupcióval és azzal, hogy az uniós pénzeket politikai alapon juttatják a pályázati nyertesekhez, Hübner biztos asszony azt felelte: mi mindent figyelemmel kísérünk, ami a médiában megjelenik, annak ellenére, hogy sokszor bizonyíték nélkül hangoznak el vádak. – Az ellenőrzési mechanizmus működik, az OLAF-nak, az uniós csaláselhárító részlegnek nem kellett eddig közbeavatkoznia, vagyis nem kell aggódni a pénzek miatt – jelentette ki.
Danuta Hübner távozása után Bajnai Gordon miniszter visszatért a kérdéshez, és azt mondta, tudomása szerint eddig a sajtóban nem az ügynökséggel kapcsolatban hangzottak el korrupciós vádak, hanem egyes pályázatok kapcsán, az EU átlagát nem meghaladó számban. Hozzátette: politikai szándék van amögött, hogy ezek a vádak kampányszerűen jelentek meg. Azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország a gyanított rendellenességek vizsgálatát maga végzi, így például 2006-ban az uniós OLAF-nak egyetlenegy esetet sem kellett kivizsgálnia. Az se lenne baj, ha vizsgálna, de nem jutott egyik ügy se oda, mert mi lezártuk. Arra a kérdésünkre, hogy milyen üzenetet közvetít az a nyilvánosság felé, hogy – mint tavaly történt – a kiírt uniós pénzek oroszlánrészét pályáztatás nélkül, kiemelt projektként írják ki, a miniszter azt mondta, a fejlesztési terv lényegét a pályázatok adják meg. 55-60 százalék között lesz a pályázatokon elérhető források aránya. Ezenfelül 5-10 százalékos arányban állnak majd rendelkezésre úgynevezett programok, amelyek szerepelnek a kormány egyedi döntéseiben, és amelyekkel például munkavállalók tízezrei juthatnak forráshoz.