Karaokeszámok, jósnő, revüműsor, adományok. A céges bulik, év végi vállalati partik elmaradhatatlan kellékeiből kevesebb volt az idén: a novembertől mostanáig tartó partiidőszak ezúttal spórolósra sikeredett. A fényűzést továbbra is csak néhány multicég engedhette meg magának, a legtöbb hazai vállalkozás viszont nem költhetett túl sokat az ünneplésre.
Elszomorító helyzetben vannak a rendezvényszervezők, a kormány intézkedései hazavágták a piacot – jelentette ki lapunknak Kovács László, a La Fiesta Party Service vezetője. A megrendelések visszaesése azért is érinti érzékenyen a particégeket, mert a karácsony előtti szezonban tesznek szert éves bevételük 20-30 százalékára. Kovács László tapasztalatai szerint míg a társaságok korábban áldoztak arra, hogy rangosabb dínomdánommal ünnepeljék meg az éves eredményeket, az idén jellemzően a kis- és a közepes vállalkozások maradtak el a megrendelők közül. Több társaság év közben vonta vissza a 200-300 fős rendezvényre szóló megrendelését, így inkább a hagyományos, százfős vacsorák voltak a gyakoribbak, extra körítés nélkül. Kovács László egy érdekes jelenséget is tapasztalt: nem törődve a rendezvényszervezés megnövekedett költségeivel, a multinacionális cégek az idén is elvárták, hogy év végi partijuk ugyanazon a színvonalon és áron valósuljon meg, mint tavaly. Jó néhány partiszervező ezzel a feltétellel is elvállalta – némelykor a minőség rovására – a megbízást, mert a cégek küzdenek a talpon maradásért – mondta a vállalkozó. Kovács László szerint arcpirító, ahogy a vastag zsebű cégek tárgyalnak ebben a kérdésben, alkudnak, packáznak, mert bizonyosak abban, hogy csak a pénz diktál. Az idén arra is volt példa, hogy komoly társaságok az utolsó pillanatban mondták vissza az eseményt, a súlyos pénzekért lefoglalt helyszínt – ennek persze a szervező látta a kárát. A karácsonyi bulikra szánt büdzsék az idén tehát nem nőttek, az elvárások azonban igen.
Az év végi vállalati rendezvények évek óta bevált helyszínei változatlanok. Budapesten nagyjából tíz olyan épület létezik, ahol egy háromszáz fő feletti rendezvényt profi módon meg lehet szervezni. Ilyen például a Hungexpo területe, a Vasúttörténeti Park, a Syma csarnok, a Művészetek Palotája, egyes ipari parkok és múzeumok. Ugyan valamennyi helyszín telt házzal dübörgött a szezonban, a horribilis bérleti díjakat csak az üzleti világ szűk rétege engedhette meg magának az idén. A Szépművészeti Múzeum például három csarnokot ad ki a rendezvényekre. Ahogy azt Nagy Katalin projektmenedzser a Napi Gazdaságnak elmondta, a termek minimális bérleti díja 24 órára – áfa nélkül – 1,26 és 4,41 millió forint között mozog, attól függően, hogy mekkora a résztvevők száma. Ötszáz fősnél kisebb rendezvényt félmillió forintért is megtarthatnak itt, akkor „csak” a mélyföldszinten kialakított teret veheti igénybe az ünnepi forgatag. Mindemellett óránként nettó százezerért tárlatvezetés is járhat. A múzeumi árakban viszont nincsenek benne az egyéb szolgáltatások, így az enni- és innivalóról, a vendégek szórakoztatásáról a megrendelőnek kell gondoskodnia.
Nem nehéz kiszámolni: egy fényűző parti ára az idén a tízmillió forintos nagyságrendet is elérhette. Nyilvánvaló, hogy egy közepes vállalkozásnak ilyesmire nem jutott ebben az évben. A kisebb rendezvények évek óta kedvelt helyszínei a fővárosi szállodák, nagyobb éttermek, amelyek általában nem kérnek külön térítést a zártkörű rendezvényért. A cégek átlagosan nettó nyolc-tízezer forintot szántak az idén egy-egy munkatársuk év végi „mulattatására”. Olcsóbb megoldás az állófogadás, ami népszerűbb is volt az idén, még a multik körében is. A céges rendezvényeknél bevált forma, hogy valamilyen tematikát adnak a programnak, így minden a kiválasztott stílushoz igazodva jelenik meg – bár ebben az évben e tekintetben is érezhető volt a spórolás, hiszen a pluszelemek drágítják a rendezvényt.
Ebben az évben népszerű volt a fekete-fehér parti, ahol minden, még a felszolgált ételek is e két színben jelentek meg, mind tálalás, mind elkészítés szempontjából, s természetesen a dekorációt, a vendégek öltözékét is ehhez kellett szabni. Szintén kelendő volt a fahéjparti, amelyen az illat, az ízek, a dekoráció és minden létező elem a fahéj hangulatát idézte. Fényűzésre is akad példa: az egyik piacvezető multitársaság például Franciaországból repített ide decemberi partijára egy revütársaságot, hogy a francia borokkal, sajtokkal, drága ajándékokkal, pazar hangulatban telt karácsonyi fogadásán hamisítatlan párizsi művészek kápráztassák el a vendégeket. Ha ilyen extrém kívánságokkal, fényűző szolgáltatásokkal akarta egy vállalat világgá kürtölni, hogy másokkal szemben neki volt oka az idén az ünneplésre, annak költsége sokmilliósra rúgott. Egy „fapados” partin viszont, ahol nincs a megrendelőnek különleges kívánsága sem a dekorációt, sem a műsort illetően, az idén egy pezsgős-szendvicses karácsonyi rendezvény fejenként nettó három-négyezer forintból valósulhatott, egy libamájpástétomot, lazacot és az ünnepnek megfelelően mini töltött káposztát is tartalmazó menüsor – ital nélkül – pedig öt-hatezer forint körül terhelte a számlát. Mindig az ital a drágább tétel, így a „folyékony jókedv” nagyjából háromezer forinttal fejelte meg vendégenként a cechet.
Határt a reprezentatív villogásra nem a csillagos ég szabott az idén, hiszen az adófizetés szempontjából a rendezvények, ajándékok, dolgozói juttatások elszámolására is kőkemény szabályok vonatkoznak. Tízezer forintos összeghatárig ugyan nem kell közterhet fizetni az üzleti partnernek adott ajándékok után, ahogy a díszvacsora is adómentes, amíg annak költsége el nem éri (egész éves repikiadásokkal együtt) a társaság bevételének egy százalékát, illetve maximum a 25 millió forintot. Ha például egy egymilliárdos bevétellel bíró vállalat fényűző karácsonyi partit rendezett az idén, akkor tízmillió forintig nem kellett adót fizetnie.
A nagyvállalatok több mint egyharmada vásárolt karácsonykor nagyobb tételben reklámajándékot, az ajándékozók negyede félmillió forint fölött költött – derül ki a Promo Direkt Piackutató cég országos felméréséből. Mint Szentirmay László ügyvezető elmondta, e tekintetben is érezhető a megszorítások hatása: nőtt azoknak a száma, akik csak százezer forint alatti összeget szántak erre a célra, ugyanakkor csökkent a fél- és egymilliót költők részesedése. Persze itt is akadnak még olyan cégek, amelyek több tíz-, sőt százezres ajándékkal lepték meg felső vezetőiket, ami – mint Szentirmay fogalmazott – már-már a megvesztegetés határát súrolja. Divattá vált az idén az a megoldás is, hogy az ajándékra, vállalati eszem-iszomra szánt összeget inkább karitatív célokra fordítják – a partnereket pedig erről egy míves képeslapon értesítik. Alapítványokat, kórházakat támogattak 2007-ben a mobiltársaságok, több bank, de szűkös lehetőségeik ellenére a kisebb cégek is.
origo.hu
Kábítószer-kereskedőket fogtak a rendőrök a Havanna-lakótelepen
