Farsang csángó muzsikával

Hodorog András moldvai hagyományőrző furulyás lesz a vendége a Fonó csángó farsangi báljának holnap este, mellette a táncházas muzsikát a Szigony és Zurgó együttes, valamint a dzsessz műfajában nemzetközi elismertséget szerzett, de az autentikus népzenében is otthonosan mozgó Dresch Mihály képviseli.

Cigány farsang. A cigánytábor a zűrbe megy mottóval indítja az új évet ma este a Fonóban a Khamoro, amely ezúttal a hetvenes éveket idéző cigány farsangi szokásokat eleveníti meg zenével, tánccal, humoros jelenetekkel, Emir Kusturica és Emil Lotjanu után szabadon. A farsangi koreográfiákat Szentandrássy István és Farkas Zsolt készítette. A Khamoro keddenként szatmári cigány tánctanfolyamot is tart a Fonóban.

Évek óta megrendezi a Fonó Budai Zeneház a táncházas báli szezon egyik kiemelkedő programját, a csángó farsangot, amely rendszerint előhírnöke a 2008. február 2-án a Petőfi Csarnokban megrendezendő nagy csángó bálnak. Idén is kellemesen bemelegíthetünk erre, és felkészülhetünk a kör- és lánctáncokból, a sajátos csángó páros táncokból, hiszen a Fonóban holnap este nyolc órától már szól a hegedű- és a furulyamuzsika, ütik a gardont és a moldvai dobot, pengetik a kobzát.
A Szigony és a Zurgó együttest a moldvai zene kedvelőinek aligha kell bemutatni: hosszú évek óta színvonalasan képviselik a a Kárpát-medence keleti szélén, a Gyimesi-szorosban és a Kárpát-medencén kívül, Moldvában élő magyarok hagyományos muzsikáját. Nem kottákból vagy felvételekről tanultak, hanem gyűjtőutak során, és ezeket a személyes találkozásokat, a hagyományőrzők felkeresését, felkutatását azóta is folytatják.
A Zurgó együttes tagjai, akik a néhány hét múlva esedékes csángó bál házigazdái is, idén tizenöt évesek. Kerényi Róbert, a Szigony vezetője húsz éve a Tatros vezetőjeként tört be a köztudatba, és ezzel az együttesével komoly szerepet játszott abban, hogy a csángó tánczene ennyire népszerűvé vált. Tíz éve – amikor onnan kilépett – alapította meg a Szigonyt. Dresch Mihállyal rendszeresen muzsikálnak együtt, és ezek az alkalmak mindig különlegesek, hiszen mindketten a fúvós népzene kiváló ismerői, és rendkívül virtuóz furulyások, játékuk erőteljes és lehengerlő.
Az est különleges vendége Hodorog András, a moldvai magyarok egyik legsokoldalúbb zenészegyénisége lesz, akinek hatalmas tudása a furulyajáték mellett az énekekre is kiterjed. Már az édesanyja is hagyományőrző volt: Klézse híres nótafájaként, mesemondójaként ismerték. Hodorog Andrást a határok megnyílása után lényegében azonnal felfedezte magának a magyar táncházmozgalom, és hatalmas tudása azóta a csángó muzsikával foglalkozó zenészek ismeretanyagának alapja.