Még a Bartók Béla-évforduló támogatásánál is kevesebb közpénzt fordított a kormányzat Kodály Zoltán születésének 125., halálának 40. évfordulója megünneplésére: mindössze alig százötvenmillió forintot. A programsorozat ennek ellenére aratott sikerének titkát többen abban látják, hogy Kodály Zoltánról sok a személyes emlékünk: a kóruséneklések, az élményszerű iskolai énekórák, a könnyen énekelhető művek, népdalfeldolgozások és a Kodály-módszer. Kodály mellett más kerek évfordulót is ünnepeltünk, vagy éppen ünnepelhettünk volna: Dohnányi 130, Kálmán Imre 125 éve született, az előbbiről szinte semmit, az utóbbiról meglehetősen keveset szóltak a híradások.
Vass Lajos egykori MSZP-s politikus, aki 2006-ban miniszteri biztosként váltotta a botrányos lépéseiről elhíresült Hegyi Árpád Jutocsát a Magyar Állami Operaház élén, egy évvel kinevezése után pályázat útján is megerősítette pozícióját az Ybl-palotában: Hiller István őt nevezte ki június 1-jétől főigazgatónak. Vass Lajos bejelentette: Fischer Ádám fő-zeneigazgatóval, Kovács János első karmesterrel, Kovalik Balázs művészeti vezetővel, valamint Keveházi Gábor balettigazgatóval alkotott ötös fogatuk irányítja a következő öt évben az intézményt, amelynek támogatását a kultusztárca még a pályázati kiírásban 2010-ig évi 5,3 milliárd forintban határozta meg. (Ismeretes, a Fidesz-kormány 6,4 milliárd forintra emelte a dalszínháznak juttatott költségvetési tétel összegét, ezt a Medgyessy-, majd a Gyurcsány-kormány csökkentette az évek során.)
Az Operaház körüli kérdések elsősorban Fischer Ádám személyét érintették, aki eleinte tagadta, hogy megválna a Magyar Rádió együtteseinek fő-zeneigazgatói posztjától, később mégis bejelentette, hogy a két feladatot nem tudja ellátni, ezért a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekaránál 2008 őszétől csak karmesterként marad, vezetőként nem.
A 2007-es év legaggasztóbb hírei a pénzhiány miatt csőd közeli helyzetbe jutott kulturális és művészetoktatási intézményekről, megszűnéssel fenyegetett zenei együttesekről, kényszerű nyugdíjazásokról, elbocsátásokról szóltak. A leépítések a Magyar Rádió együtteseit érintették leginkább, de nincs könnyű helyzetben a MÁV és a Telekom Szimfonikus Zenekar, s az Operaház zenekara sem, Szegeden pedig összevonták a színház együttesét és a városi szimfonikus zenekart. A probléma gyökere minden zenekarnál azonos: az állami támogatás radikális csökkentése, adott esetben teljes megvonása, s ezzel párhuzamosan a költségek növekedése lehetetlen helyzetbe hozza a fenntartókat. Az érintett zenekarok és énekkarok, valamint a velük szolidaritást vállaló zenészek novemberben a bazilikában tartottak figyelemfelkeltő hangversenyt Medveczky Ádám vezényletével.
A zeneoktatásban dolgozók és tanulók sincsenek mindenhol biztonságban: például a Weiner Leó Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola átalakításának ügye borzolta fel a kedélyeket. Az MSZP-s Molnár Gyula vezette XI. kerületi önkormányzat úgy határozott, hogy az egységben kiválóan működő, folyamatosságra építő intézményt kettéválasztja: a zeneiskolát megtartja, a középiskolát viszont átadja a fővárosnak, amely saját szakiskolái egy részét már bezárta. A kiváló szakmai intézmény mellett Kocsis Zoltán nyílt levélben emelte fel szavát. Az alapfokú intézmények, különösen vidéken, jelentős anyagi gondokkal küzdenek, sok zeneiskolában a megnövekedett fenntartási költségek miatt tandíjat kellene emelni, ezt viszont a szülők többsége már nem tudja kifizetni.
Az elbocsátások, nyugdíjazások jóformán mindenütt Damoklesz kardjaként lebegnek a zenészek feje fölött: legutóbb az Operaházból érkeztek hírek arról, hogy összesen tizennyolc, többségében művész közalkalmazott munkaviszonyát szüntetik meg részben nyugdíjazással, részben felmondással. Öt sztárénekesnek közalkalmazotti státusuk helyett úgynevezett vendég-keretszerződést ajánlottak.
A nyár elején végleg bezárt Erkel Színház ügye is nyitott kérdés: évekkel ezelőtt beharangozták, hogy PPP-konstrukcióban újulhat meg a teátrum, amelynek lényege, hogy lebontják az épületet, helyére egy modern kulturális és konferenciaközpontot építenek, amelyet aztán minden évben meghatározott számú napra kibérel az Operaház. Erre előpályázatot írtak ki három évvel ezelőtt, három tervezet el is készült, eredményhirdetés azonban a mai napig nem volt.
Mint arról korábban hírt adtunk, Hiller István decemberben bejelentette, hogy a kultusztárca az Erkel Színház jövőjével kapcsolatban 2008 elején kormányhatározat-tervezetet készül benyújtani a kabinet elé, de további részleteket nem árult el ezzel kapcsolatban. A Zeneakadémia épülete viszont, amely tavaly ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját, biztosan megújul, idén kezdenek hozzá a munkálatokhoz és várhatóan 2011-re fejezik be a rekonstrukciót.
2007-ben különösen sokat temettünk, és nem egy zeneóriással lettünk szegényebbek: itt hagyott minket Szőllősy András, Vargyas Lajos, Luciano Pavarotti, Msztyiszlav Rosztropovics, valamint Karlheinz Stockhausen.
origo.hu
Droggal fizetett a bátorterenyei család a munkásoknak
