Friderikusz Sándor az Egyenes beszéd című, az ATV-n zajló műsorában 2007. december 18-án a Debreczeni Józseffel folytatott beszélgetésében átlépett egy olyan határt, amelyet egy műsorvezető nem léphet át. A műsorvezető a közíróval a politológusok típusairól beszélgetett, s Debreczeni Ágh Attilát, illetve jómagamat (s kevéssé hangsúlyosan Giró-Szász Andrást) hozta fel példaként azokra az elemzőkre, akik – állítólagosan – egy párt mellett elkötelezetten, úgymond pártpropagandistaként érvelnek, és vállalják is ezt. Erre Friderikusz szó szerint így reagált: „De a kettő között ön egyenlőségjelet tesz? Mert én Ágh Attilánál – olvasva mondjuk az elemzéseit – azt tapasztalom, hogy nem elvtelenül teszi.” Mindezek alapján ki kell jelentenem: Friderikusz Sándor ezzel a megnyilvánulásával súlyosan megsértette az újságírás etikai alapnormáit. Mindez azért szégyenletes, mert egy, az újságírás kimondott és kimondatlan normáit betartani szándékozó műsorvezetőnek már olyan esetben is közbe kellene szólnia, ha mondjuk a riportalanya mondana a fentiekhez hasonlókat (ez itt nem történt), s rendre kellene utasítania a lényegében becsületsértő megállapítása miatt, a személyiségi jogok védelmében.
De itt ennél rosszabb történt: nem a nyilatkozó, hanem ő maga, a műsorvezető ragadtatta magát alapvetően etikátlan kijelentésre. (Még Debreczeni is finoman távol tartotta magát a megjegyzéstől, bár ezt nem tette elég határozottan.) Ez újszerű, meglehetősen káros jelenség, szinte precedens a magyar újságírás történetében.
Természetesen nem azt várom el Friderikusz Sándortól, hogy rokonszenvezzen vagy egyetértsen a nézeteimmel. Azt azonban igen, hogy egyet nem értésében ne vitassa el tőlem, hogy magam is – nyilván mint ő – elveket képviselek. Szerintem érdemes lenne e jelenséggel foglalkoznia például a Magyar Újságírók Országos Szövetségének vagy más, erre hivatott intézménynek, így akár az ORTT-nek is. Na persze csak akkor, ha mondjuk nem értenek egyet a fenti hangvétellel. Ha igen, az más.
Végezetül: határozottan felszólítom Friderikusz Sándort arra, hogy a következő műsorainak egyikében nyilvánosan kérjem tőlem bocsánatot elragadtatott, menthetetlen megjegyzéséért! Ha nem teszi, akkor magáról állított ki egyértelmű bizonyítványt. Ha megteszi, az számomra kielégítő, s akkor elfelejthetjük a történteket.
Fricz Tamás
politológus, Budapest
origo.hu
Mi lehet az az állítólagos hangfelvétel, amelytől Magyar Péter retteg?
