Ha valaki igazán hiteles interpretációt és elragadóan szép csellóhangot keres, nem kell messzire mennie. Perényi Miklósban megtalál mindent, amit valaha zeneszerzők erre a hangszerre megálmodtak. Egy ideig sokat kutattam, mi lehet a titka, aztán feladtam. Rájöttem, hogy valószínűleg nincs is mögötte semmiféle titok, egyszerűen csak egy rendkívüli tehetséggel megáldott muzsikus, aki egyrészt imádja a hangszerét, másrészt hatalmas alázattal fordul a művekhez, és nem akar semmiféle egyéni produkciót létrehozni. Betartja a zeneszerzői utasításokat, s arra törekszik, hogy hidat képezzen az alkotó és a befogadó között. Úgy szólalnak meg kezében a művek, ahogy azoknak meg kell szólalni, sallangok, idegen hatások és felesleges túlzások nélkül. Gyönyörű hangképzése a sok munka és gyakorlás mellett kiegyensúlyozottságról, kifinomult ízlésről, végtelen fantáziáról, érzékenységről és valódi érzelmekről árulkodik. Hihetetlen pontossággal találja el a darabok, tételek, témák karakterét. Úgy játszik, mintha csellója valódi szavakkal énekelne. Ha ez Perényi Miklós titka, akkor alighanem ez magának a művészetnek a titka is. „Perényi zenélését hallgatva az embert a tisztaság jóleső érzése tölti el. Nem csupán makulátlan intonációja miatt, hanem elsősorban azért, mert ő egy hihetetlenül tiszta ember. Zenei előadásmódja teljesen eszköztelen, sallangmentes, egyszerű és mégis mélyen, egyénien kifejező” – vallotta róla zenésztársa, Schiff András zongoraművész.
Perényi Miklós ritkán szólal meg nyilvánosság előtt, úgy gondolja, a gyakorlásra, tanításra és zeneszerzésre szánt időből már nincs mit elvesztegetnie. Egy ideje zeneszerzéssel is foglalkozik, s Bach, Bartók és Kodály valamelyik csellóművét rendszerint eljátssza hangversenyein. Takács-Nagy Gáborral, Tuska Zoltánnal és Papp Sándorral egy évtizede alapította meg a Mikrokosmos vonósnégyest, a tervek szerint a Bartók Új sorozat részeként ők veszik lemezre mind a hat Bartók-vonósnégyest.
Perényi Miklós születésnapján maga ajándékoz meg minket: Schiff Andrással közös hangversenyén vasárnap délelőtt 11 órakor a Zeneakadémia nagytermében olyan műveket hallhatunk tőle, mint Bach G-dúr gambaszonátája, Mendelssohn B-dúr és Beethoven A-dúr szonátája, valamint Janácek Pohádka (Tündérmese) című darabja.
Mutatjuk, mit kell tennie annak a szerencsésnek, aki megnyerte a hatos lottó főnyereményét