Ismeretlen Bartók-átirat került elő

Egy magángyűjteményből ritka kincs került elő a közelmúltban: Bartók I. zenekari szvitjének négykezes zongoraátirata, amelyet a zeneszerző közeli barátja és szakmai társa, Lajtha László készített. Az átiratot, amelynek keletkezését jelenleg a Bartók Archívum vizsgálja, az eredeti művel együtt április 14-én a Művészetek Palotájában hallgathatjuk meg.

Előkerült Bartók I. zenekari szvitjének korabeli átirata. A Lajtha László által készített négykezes zongoraátiratot eddig egy magángyűjtemény rejtette. A zenemű eddig ismeretlen volt a zenetudomány és a két zeneszerző jogutódjai számára, ezért megtalálásának bejelentése hatalmas szakmai érdeklődést váltott ki. Az MTA Zenetudományi Intézetének Bartók Archívumában jelenleg is folyik az átirat keletkezésének feltárása. A kéziratot megtekintette Kocsis Zoltán is, aki elismerően nyilatkozott a Lajtha-átiratról, és annak bemutatását javasolta.
Az átirat előkerülése kisebb szenzációnak számít, hiszen az alaposan feldolgozott zeneszerzői életművek ismeretében rendkívül ritka, hogy addig ismeretlen zenemű, illetve átirat komplett kéziratára bukkannak. Az 1905-ben keletkezett Bartók-mű négykezes változatát a Syncopa Music kiadó szervezésében, április 14-én a Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében hallhatjuk először. A Syncopa Music kiadó ezzel a koncerttel debütál a zenei piacon. Terveik szerint a jövőben kiemelten foglalkoznak tehetségkutatással, új és kevésbé játszott művek színpadra vitelével és kiadásával, a kortárs, klasszikus és dzsesszzene területén.
Az 1892-ben született és 1963-ban elhunyt Lajtha László Bartók és Kodály mellett a XX. század első felének legjelentősebb magyar zeneszerzője, népzenekutatója és zenepedagógusa volt, de zongoraművészként, karmesterként, egyházzenészként, zenetörténészként, zenei ismeretterjesztőként, a nemzetközi néprajzi szervezetek tisztségviselőjeként, tudományszervezőként is nevet szerzett. Bartók Béla legközelebbi munkatársaként döntően befolyásolta a magyar népzenekutatást. Kompozícióinak bemutatói leginkább Magyarország nyugati határain kívül zajlottak és kedvező fogadtatásra találtak, műveit a patinás francia Leduc kiadó jelentette meg. Bár a Francia Akadémia a magyar művészek közül elsőként választotta rendes tagjává, hazánkban politikai okokból elhallgatták.
Bartók és Lajtha szoros szakmai és baráti viszonyban voltak egymással. Lajtha éppen szakmai kapcsolatuk eredményeként fordult a népzene felé és indult első gyűjtőútjaira Erdélybe, többek között ennek köszönhető a híres Pátria-sorozat számos korongja. Szintén Bartók tanácsára ment Párizsba tanulni, a francia zene hatása aztán egész életművére kihatott. Az első lexikoncikket Lajtháról éppen Bartók írta a Dictionary of Modern Music and Musicians számára, ahogy a Bartók Archívum szükségességét is elsőként Lajtha vetette fel. Személyes ügyekben is segítették egymást: Lajtha például későbbi feleségével, Hollós Rózával a család tiltása miatt éppen Bartók segítségével levelezett az első világháború idején a frontról, aki készséggel vállalta a postás szerepét.