Mennyit keres rajtunk az iroda?

Diszkriminatív és rontja a magyar kisvállalkozók piacképességét, ráadásul a gyakorlatban használhatatlan az áfatörvény januártól életbe lépett egyik rendelkezése – vélik az utaztatók. Az utazási irodák évek óta „különleges”, úgynevezett árrésadózással róják le kötelezettségeiket a költségvetésnek. Leegyszerűsítve ez annyit jelent, hogy az utasnak eladott szolgáltatás árából kivonjuk az iroda által légitársaságtól, szállásadótól, más szolgáltatótól megvett termékek adóval növelt értékét, s így kapjuk meg az árrést, ami után az irodák adóznak.
Az új jogszabály viszont most már arra kötelezi az utaztatókat, hogy minden számlán külön tüntessék fel azt is, hogy árrésük után mekkora összegű általános forgalmi adót (áfa) számolnak fel. Ebből bárki könnyedén kiszámíthatja majd, mennyi pénzt keres az utazási iroda a tevékenységével, mire továbbadja az utasnak a kért szolgáltatást. Például ha egy számlán az szerepel, hogy az áfa kétezer forint, akkor tudni lehet belőle, hogy a számlát kibocsátó vállalkozás tízezer forintot profitált az adott ügyleten. – Ha valaki egy cipőboltban vásárol, ott sem derül ki, mennyit keres rajta a kereskedő – jelentette ki lapunknak a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének elnöke. Molnár Gabriella szerint etikátlan, hogy törvényben kötelezik a vállalkozásokat, tegyék közszemlére üzleti titkaikat, miközben ez más ágazatokban (egyelőre) nincs így.
Ráadásul egy utaztató nem igényelheti vissza a más szolgáltatónak kifizetett áfát, így a rendelkezés miatt azok a kisvállalkozások kerülnek majd lehetetlen helyzetbe, amelyek gyengébb tőkerejükkel kevésbé tudják viselni a nagy cégek által felszámított, áfával terhelt tételeket. Arról nem is beszélve, hogy mivel például egyes légitársaságokkal az utaztatók éves jutalékos rendszerben számolnak el, nem is tudják azonnal megállapítani, mekkora árrést kell „leáfázniuk” az utasnak. – December közepén már történt egy szakmai vita, amelyen az adóhatóság képviselője nem tudott érdemi választ adni az irodák kérdéseire. A sietősen született rendelkezést a pénzügyi tárca részéről semmilyen egyeztetés nem előzte meg, bár január végén lesz egy konzultáció. De ettől érdemi változást már nem, csak konkrét válaszokat várunk – közölte Molnár Gabriella.