A vezetõ francia lap vasárnapi– hétfõi számának 2. oldalán 2007, az Államok nagy visszatértének éve címmel a vezetõ francia lap nagy ívû elemzésében búcsúztatja a liberalizmus korszakát és sorolja a példákat, ahogyan Londontól a Wall Streeten át Zürichig a csõd szélére került bankok és óriásvállalatok miként fordulnak segítségéért az államhoz, vagy azokat miként vásárolják fel a szuverén állami alapok.
Némi késéssel a lap most ad hírt arról, hogy az amerikai lakota indiánok értesítették a helyi hatóságokat: elszakadnak az Egyesült Államoktól és lemondanak annak állampolgárságáról. Szóvivõjük gúnyosan hangsúlyozta, hogy õk nem tekintik magukat „Vichy-indiánoknak”, ezzel utalva a Hitlerrel kollaboráló francia kormányra.
A világ „legtrendibb” gerillaharcosa, a mexikói „subcommandante” Marcos romantikus körülmények között, a chiapasi hegyekben fekvõ indián kisvárosban, San Cristobal de las Casasban végsõ búcsút mondott hazája és a világ sajtójának. „Kimentünk a divatból”, mondta az álarcot viselõ – vélhetõleg egyetemi tanár – dzsungelharcos.
Izrael úgy érzi, hogy már az Egyesült Államok is cserbenhagyta Irán ügyében, miután hírszerzési jelentése leszögezte: Teherán felhagyott atomfegyverkezési programjával, és így a zsidó államnak nem marad más hátra, mint hogy lebombázza az iráni nukleáris létesítményeket – írja az amerikai hírmagazin közvetlen forrásokat idézve.
A lap negatívan ítéli meg Sarkozy francia elnök tevékenységét bel- és külpolitikai téren. Nevetségesnek tartja, hogy Sarkozy most hízeleg Bushnak háborús retorikával, amikor vége a Bush-éveknek és az amerikai hírszerzés „lefokozta” az iráni nukleáris fenyegetést.
Szaúd-Arábia olyan szuverén állami alapot kíván létrehozni, amely a világ legnagyobbja lesz és mellette eltörpül Abu-Dzabi 900 milliárd dolláros állami alapja, jelenti címlapján a globális brit lap.
A Société Générale SA nevû francia óriásbank elhatározta, hogy többségi tulajdont szerez az orosz Roszbankban, mert ellensúlyozni kívánja akadozó nyugat-európai piacait.
A globális brit hetilap karácsonyi dupla számának utolsó oldalain található statisztikai adatokból kitûnik, hogy míg Magyarországon az idén a fogyasztói árak inflációjának éves üteme becsült értékén, 7,8 százalékon áll, addig például (a „világpiaci hatásoknak” éppen úgy kitett – L. I.) Csehországban 2,7; Lengyelországban 2,2; Ausztriában 1,9; Belgiumban 1,5; Svájcban 0,8 és Szingapúrban 1,8 százalékon.