FT.com
Az „államkapitalizmus” zavaró előretöréséről olvasható cikk a globális üzleti lap kommentárrovatában. Az írás megállapítja, hogy elenyészőben van a szabadpiac korszaka. A hatalmas pénzügyi tartalékokra támaszkodó kormányok rájöttek arra, hogy gigantikus befolyást gyakorolhatnak a globális piacokra, főként akkor, amikor ez utóbbiak leszállóágban vannak. A londoni lap ezt a korszakot nem nevezi „progresszívnek”.
Herald Tribune
Az orosz földgázóriás, a Gazprom balkáni erőfeszítései veszélyeztetik az uniós politikát – olvasható a globális amerikai lap üzleti rovatának vezető írásában annak előestéjén, hogy Putyin orosz elnök kétnapos látogatást kezd Bulgáriában. A Gazpromnak most minden esélye megvan arra, hogy megvásárolja a szerb állami NIS kőolajipari vállalatot, és ezzel Moszkva jelentős előnyre tesz majd szert a térségben. Elemzők szerint ez az üzlet lehetővé tenné a Gazpromnak, hogy Szerbián át gázvezetéket és nagy tárolót építsen, majd pedig a Nyugat-Balkán ezen részét az orosz energia elosztóállomásává alakítsa. Ezáltal a Gazprom tovább gyengítheti az unió azon törekvését, hogy megépítse a Nabucco földgázvezetéket.
THE WALL STREET JOURNAL
Az amerikai pénzügyi körök napilapja arról számol be, hogy a kazahsztáni, mamutnagyságú Kasagan olajmezőt feltáró nyugati energiavállalatok beleegyeztek abba, hogy a kazah állami olaj- és földgázvállalat részesedését megkétszerezzék egy olyan vállalkozás által, amely hosszabb ideje „állt” az ezzel kapcsolatos viták miatt. Egy, a lapnak névtelenül nyilatkozó elemző szerint az állami tulajdonban lévő KazMunaiGaz vállalat által kifizetett 1,78 milliárd dollár nevetségesen alacsony ár volt – ennek a duplája lett volna reális, tekintettel a kasagani mező nagyságára és jelentőségére. Sőt a kiaknázást végző konzorcium vezetője, az olasz Eni vállalat még abba is beleegyezett, hogy 2,5 és 4,5 milliárd dollár közötti összeget fizessen az asztanai kormánynak.
Az állásfoglalásában az amerikai szuperhéjákkal és neokonokkal azonos álláspontot képviselő lap érezhető irritáltsággal tudósít arról, hogy az amerikai hírszerzésben – mint annak Iránnal foglalkozó, „galamb”-jelentése mutatja – a lap szerint felülkerekedtek a külügyminisztérium „bürokratái”, akik a tárgyalást részesítik előnyben a háborúval szemben. Érezhető, hogy az amerikai hírszerzés most „visszaütött”, amiért erősen megégette a kezét azért, amiért iraki jelentéseit – eltorzítva – az iraki invázió indoklására használták fel.
Németországban újraszövegeznek egy törvénytervezetet, amely lehetővé tenné azt, hogy állami tulajdonú vállalatok és alapok német cégeket vásároljanak meg.
Így készül Orbán Viktor a ma esti holland-magyar meccsre