(Brüsszel)
Mindannyiunk érdeke, hogy az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével ne egy újabb „papírtigris” jöjjön létre, hanem egy olyan szerv, amely valóban képes hatékonyan vizsgálni az emberjogi kérdéseket az unióban – fejezte ki reményét Gál Kinga, EU parlamenti képviselő, a téma néppárti felelőse a múlt hét végén Strasbourgban, ahol konzultációs eljárásban szavazták meg az ügynökség 2007 és 2012 közötti tevékenységét szabályozó rendelettervezetet. A szervezet hivatalosan 2007. március 1-jével jött létre Bécsben, azonban még mindig nincs működőképes struktúrája és vezetősége.
Gál fontosnak tartotta elmondani azt is, hogy a jövőben ez az intézmény – az emberjogi charta ünnepélyes kihirdetése mellett – az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét és előmozdítását jelképezi majd az uniós gyakorlatban.
Annyi kétségtelen: az ülésteremben nem csak a magyar európai parlamenti képviselők „értették meg” a célzást, hogy a képviselőnő elsősorban a Gyurcsány-kormány rendőrségének különösen 2006. október 23-i brutális fellépésére, valamint az azzal kapcsolatosan folyó „igazságszolgáltatási” gyakorlatra gondolhatott.
A szocialista Kósáné Kovács Magda felszólalásában arról is beszélt, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek egyéni és közösségi jogait ne csupán a diszkrimináció tilalma, hanem a jogérvényesítés pozitív követelménye is megkérdőjelezhetetlenné tegye. Hozzátette még, hogy „a szociális jogok emberi jogként való elismerése pedig elvileg sem vitatható, hiszen elemi biztonság nélkül nincsen emberi méltóság.”
Ezzel kapcsolatban Gál örömét fejezte ki, hogy az Európai Parlament által elfogadott módosító indítványok olyan elemekkel egészítik ki az eredeti szöveget, mint a nyelvi kisebbségek vagy a hagyományos nemzeti kisebbségek ügye, amelyek nem sorolhatók egyértelműen a diszkrimináció ernyője alá.
origo.hu
Megszólalt Jákob Zoltán a budapesti raktártűzről
