A vállalkozásokat sújtó megszorítások következtében újabb jelenség figyelhető meg hazánkban. A magyar vendéglősök egyre inkább Ausztriában szerzik be a kínálatukhoz szükséges alapanyagokat, mert, mint mondják, az itthoninál ott jobb minőségű terméket kapni, ráadásul olcsóbban. A Lajtán túli árak még úgy is kedvezőbbek, hogy Ausztriában éppúgy meglódultak az élelmiszerárak, mint itthon.
– Egyes sajtféleségeknél például kilónként 400-500 forintot spórolnak a beszerzők, de ugyanez a helyzet a zöldségeknél, gyümölcsöknél. Az argentin bélszín akár egy ezressel is olcsóbb az osztrák henteseknél kilónként, arról nem beszélve, hogy ott mindig kapunk friss báránygerincet, pácolt csülköt jó áron – mondta Szabó László győri étteremtulajdonos. Megtudtuk: nemcsak a különleges alapanyagokban nagyobb a választék és jobb az ár, valamint a minőség, hanem a hagyományos húsáruknál is; a csont nélküli sertéskaraj például több száz forinttal olcsóbb Ausztriában, mint Magyarországon.
– Üzemanyaggal, szállítási költségekkel együtt is megéri akár naponta kijárni – összegezte Szabó László, hozzátéve, hogy a határ közeli megyékben ez mára általános jelenség, de a fővárosból és más régiókból is tud olyan vendéglősökről, akik egymással összefogva inkább Ausztriában pakolják tele a kosarukat. A bevásárlóturizmust erősíti, hogy hazánkban még mindig nincs nagykereskedelme az éttermeknek, így a termékeket lakossági áron kénytelenek beszerezni, 20-30 százalékos árhátrányba kerülve uniós társaikhoz képest.
Nem az a gond, hogy itthon szegényes a kínálat, hiszen Magyarországon is kapható már minden – véli az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Vámos György szerint annak, hogy a vállalkozók külföldre járnak vásárolni, két oka van. Egyik az erős forint, ami importbarát, hisz ha egy euróért kevesebb pénzt kell kiadni, megéri kiutazni az olcsóbb termékért. Másrészt az uniós szinten aránytalanul magas általánosforgalmiadó-kulcs az, ami az amúgy is árérzékeny magyarokat a határon túlra üldözi, ráadásul egy közösségi adószámmal rendelkező vállalkozás kint csak a termék nettó árát fizeti meg a kereskedőnek, ami után az áfát itthon, a hazai szabályok szerint köteles felszámítani és bevallani. Ha viszont az adózó adólevonási joggal rendelkezik, az uniós beszerzéseit terhelő áfát ugyanazon bevallási időszakban levonható adóként érvényesítheti, azaz a közösségi beszerzés tényleges adófizetési kötelezettséggel nem jár. A határon túl vásároló vendéglősök így a visszaigénylésig is megspórolják a hazai kereskedőnek fizetendő forgalmiadó-kötelezettséget.
Az, hogy a vendéglősök külföldre hordják a pénzüket, érvágás a magyarországi kereskedőknek, hisz nem az ő kasszájuk dagad a bevételtől, aminek az adóvonzata sem a költségvetést gazdagítja – mondta Vámos György. Szerinte a magas adókulcsok miatt nem is meglepő, ha ugyanazon kereskedelmi lánc osztrák egységében jobban megéri a vállalkozóknak bevásárolni, mint a hazaiban. Ám a bevásárlóturizmus nemcsak ezt a kört, hanem az átlag magyart is jellemzi, aki időnként kiruccan a határon túlra ruháért, cipőért, ami az élelmiszerboltokon túl a hazai kereskedők más szereplőit érinti érzékenyen.
origo.hu
"Ez a hely a hazám" - mutatjuk az év egyik legszebb magyar dalát! - videó
