Betegek gyógykezelés nélkül

Sokan maradnak manapság ellátatlanul a hazai gyógyfürdők áldatlan támogatási rendszerében. A Magyar Fürdőszövetség évek óta vívott szélmalomharcában az egészségügyi tárca tavaly májusban módosított azon rendelete is súlyosbított a helyzeten, amely lényegesen csökkentette a gyógyszolgáltatások egészségpénztári támogatását – hangoztatják a fürdőüzemeltetők.

2008. 02. 07. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Évek óta húzódó lobbitárgyalások, kormányzati ígéretek után – egy egészségügyi tárca által kiadott rendelet alapján – tavaly májusban változtatott az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a gyógyfürdőkben igénybe vehető kezelések támogatási rendszerén. Mára azonban kiderült: a rendelet és a megváltozott állami hozzájárulási rendszer következtében közel ezer dolgozó került utcára a gyógyfürdőkből, s a Magyar Fürdőszövetség adatai szerint országosan nagyjából 14 ezer ember maradt ki nyár végéig a gyógyellátásokból. Mert hiába írta fel a betegeknek az orvos, ők nem tudták fizetni a megemelt árakat, s csak kevesekben tudatosult: a kormányzati megszorítások kényszerítették arra a fürdőket, hogy az eddigieknél drágábban mérjék a gyógykezeléseket.
– A tárcánál panaszkodó betegeknek gyakran azzal vág vissza a minisztérium, hogy a gyógyfürdők emelték az áraikat, ott tessék reklamálni – mondta lapunknak a Magyar Fürdőszövetség főtitkára. Holott Ákoshegyi György rámutatott: a májusban módosított rendszer szakmailag megalapozatlan, kaotikus, ráadásul méltatlanul visszavette a gyógyfürdőkezelések OEP-támogatását. Mert míg korábban az ellátás minisztérium által megszabott árainak 85 százalékát az OEP finanszírozta, s csak a 15 százalékot kellett a betegekkel megfizettetni, addig ma a szabadárasnak kikiáltott gyógykezelésekhez jóval kevesebbel járul hozzá az állam.
A gyógyvizes kezeléseknek például csak a hivatalosan meghatározott ár felét térítik meg, a maszszázsnak a 70 százalékát, míg a többi kezelési módnál maradt ugyan a 85 százalékos támogatás, ám ezeknek meg a rendeletben rögzített árát vitte úgy le a tárca, hogy a támogatás forintosított mértéke szerényebb lett, mint azelőtt. A fürdők emiatt kénytelenek több pénzt elkérni a beutaltaktól, mindez viszont azzal jár, hogy folyamatosan veszítik el a rászorultakat.
A legtöbb helyen a belépőt is kénytelenek voltak tavaly óta emelni, mert például egy kisvárosban a gyógyvizes medencében való pihenés 600-700 forintnál kezdődik, amihez még a legmagasabb kategóriába sorolt fürdőnek sem jár több OEP-támogatás, pusztán az 519 forintos egységár 50 százaléka, azaz 259,50 forint. Az egyik legnépszerűbb kezelési mód, az orvosi gyógymasszázs ára egy „országos jelentőségű” kategóriába sorolt fürdőben 2200 forintnál kezdődik, de a népszerűbb helyeken 2500-2600 forintot is elkérnek alkalmanként. Ehhez az OEP a korábbinál 80 forinttal kevesebb, mindössze 550 forintos támogatást nyújt, a fennmaradó részt vagy a beteggel fizetteti meg a fürdő, vagy egyszerűen „lenyeli”.
– A jellemzően önkormányzatok által működtetett fürdőkben inkább az utóbbira van példa, mert már így is sokan kiszorulnak az ellátásból, amit az üzemeltetők nem hagynak – mondta Ákoshegyi György. De vajon meddig tartható fenn ez a veszteséges állapot? – vetette fel. Mert mint megtudtuk, az OEP-támogatások megszorításaival összespórolt, nagyjából egymilliárd forint, ami a fürdőket illeti, papíron még gazdára vár. A főtitkár elárulta: az egészségügyi tárca újabb szóbeli ígéretet tett rá, hogy februárban felújítják az ártárgyalásokat, ahol esélyt kérnek rá a fürdők, hogy támogatás formájában visszakapják azt a több száz millió forintot, amit elspóroltak tőlük.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.