Razzia számokban. A Csillagszóró hadművelet során az akcióról készült jelentés szerint az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség csaknem 3200 esetben összesen 592,5 millió forint összegben szabott ki bírságot. A vám- és pénzügyőrség által kirótt büntetések meghaladják a százmillió forintot, ezenkívül a lefoglalt áruk értéke félmilliárd forint, miközben negyvenöt üzletet be is zártak. A tisztiorvosi szolgálat emberei 17,5 millió forintot szedtek be, s a hatezer ellenőrzés során számos kötelező határozat született. Az adóhatóság revizorai a Csillagszóró hadművelet idején 127,5 millió forintnál is több mulasztási bírságot állapítottak meg, s 171 esetben büntettek üzletbezárással, valamint tizenkilenc adózó tevékenységét fel is függesztették. Legtöbbet kaszáltak a fogyasztóvédők: kiszabott büntetéseik értéke majdnem eléri a kétszázmillió forintot.
Bekeményítenek a hatóságok: mostantól összehangoltan, közös cselekvési terv alapján és még szigorúbban lépnek fel a feketegazdaság ellen hazánkban. A néhány héten belül induló razziahullám az idén új területekre is kiterjed. Február végétől nemcsak az adó és járulék eltitkolásának vagy az engedély nélküli foglalkoztatásnak a felderítése az ellenőrzések célja, hanem célkeresztbe kerülnek a fantomcégek, a vásárok és a piacok kereskedői, az illegális utaztatással foglalkozók, illetve a színesfém-felvásárlók is. Ezenkívül fokozottabb figyelmet élvez majd a keleti országrészben jelentkező áru- és munkaerőmozgás, a jövedéki termékek pályája, az építőipar és a mezőgazdaság teljes spektruma, a kalóz számítógépes szoftverek és a jogdíjfizetés nélküli adathordozók használata is. Az éles szemű ellenőrök célja még a környezetszennyezés leleplezése is, emellett a veszélyes anyagok és készítmények kivitelével és behozatalával összefüggő előírások és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó korlátozások, tiltások megszegésének tettenérése.
Az erről szóló megállapodást tegnap írta alá az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, a földművelésügyi tárca élelmiszerláncot ellenőrző hatóságai, a vám- és pénzügyőrség, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság képviselője. Elhangzott: a hatóságok a novembertől januárig tartott Csillagszóró hadművelet sikerén felbuzdulva találtak újra egymásra – mint ismeretes, az akció során több mint másfél milliárd forintnyi bírságbevételt sikerült a költségvetésnek termelnie. A most induló ellenőrzési sorozat is az állami büdzsé és a társadalombiztosítási alapok bevételeit veszélyeztető jogsértések felderítésére irányul. Ahogy Kondorosi Ferenc kormánybiztos fogalmazott: a cél továbbra is a hétköznapok megtisztítása. Ehhez akár jogszabály-módosításokat is kezdeményeznek a szervek.
Az eseményen felmerült, hogy a Csillagszóró hadművelet idején számos panasz érkezett a vállalkozóktól, mert a felügyelők gyakran akadályozták őket a tevékenységük ellátásában, ráadásul nem volt ritka a bírságszemléletű fellépés sem. – Ha a vállalkozók nem arra utaznának, hogyan kerüljék ki a szabályokat, nekünk is kevesebb dolgunk lenne – jegyezte meg Papp István, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke. A hatóságok a húsvéthoz, az idegenforgalmi főszezonhoz és a téli ünnepekhez kötődően még nagyobb létszámmal és lendülettel végzik majd az ellenőrzéseket, az első razziák február 21-től várhatók.
Gyarapodik a feketelista. Jelenleg 145 gazdálkodó szervezet szerepel azon a listán, amelyet a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) jelentet meg honlapján azokról a cégekről, amelyek nem tettek eleget fogyasztóvédelmi témában őket elmarasztaló határozatoknak. A jogkövető magatartást sürgető határozatok száma azonban ennél jóval magasabb – közölte a FEOSZ. 2004-ben országszerte 1806 esetben hoztak határozatot a békéltető testületek, 2005-ben ez a szám már 2496 volt, 2006-ban 3542, míg 2007-ben 3844 határozat született.
