Moldvaiak, gyimesiek, pestiek

Holnap este héttől ismét öszszegyűlik a csángóság és az értük felelősséget vállaló támogatók sora a budapesti Petőfi Csarnokban, hogy egy kellemes estét együtt töltve hívják fel a figyelmet erre a kisebbségi sorban élő magyar népcsoportra, amelyik anyanyelvétől, valós történelmétől megfosztva él Romániában.

Több mint száz énekes, muzsikus és táncos lép színpadra, egymást váltják a moldvai és a gyimesi hagyományőrzők és a „pestiek”, akik az áldozatos gyűjtőmunkának, a személyes találkozásoknak köszönhetően ugyanolyan hitelesen keltik életre az évezredek-évszázadok alatt kiérlelt dallamokat. Most ezt a történelmi szálat követhetjük: az idei műsor tematikája ugyanis nem a jeles napok vagy a farsang szokásaira épül, hanem a zene, a hagyomány átalakulására, az énekes dallamoknál a gregoriántól az új stílusú népdalokig, a tánczenében pedig a középkortól kezdve a reneszánsz eredetéről árulkodó kettősön át egészen a polgári táncok hatását mutató páros táncokig. Az előadók közt a hagyományőrzők közül egyebek mellett Bálint Erzsébetet, Lázár Erzsébetet, Legedi László Istvánt, Mandache Aurélt, a gyimesi Tímár testvéreket hallhatjuk, akik mellett a táncházas életet például Berecz András, Kobzos Kiss Tamás, az Alföld táncegyüttes, a Borbély Műhely dzesszzenekar, a Szigony, valamint a Zurgó Együttes képviseli.
A kiállítások egyike is a műsor történelmi tematikáját erősíti, hiszen a katolikus moldvai magyarok középkori emlékeit mutatja be, emellett Petrás Mária kerámiáit, valamint hagyományos csángó használati tárgyakat és szőtteseket láthatunk.
A csángó bál már holnap délután fél ötkor elkezdődik a Kőketánc gyermektáncházával, és egészen hajnalig tart, s e tizenkét óra alatt ha nem kerülhetünk is igazán képbe a csángóság kulturális örökségével és problémáival, valamit azért megérezhetünk mindkettőből. Például azt, hogy nem elég meghatottan tapsolni a fellépőknek, a problémákkal is szembe kell nézni. A legfőbb gond ugyanis az, hogy a hivatalos román politika a mai napig nem ismeri el őket magyarnak, így archaikus vonásokat őrző magyar nyelvüket sem gyakorolhatják szabadon sem a közigazgatásban, sem az oktatásban, sem pedig a vallási életben. Néhány faluban délutáni foglalkozásként ugyan beindulhatott a magyar nyelv oktatása, de szeptemberben éppen Gajdáron megfélemlítéssel, a hatóságok bevonásával és törvénytelen eszközökkel kényszerítették a szülőket arra, hogy vonják vissza a főtanfelügyelet által korábban engedélyezett iskolai magyarórák igénylését. Az egyház is olyannyira ellenáll, hogy egy-egy magyar nyelvű szentmise kuriózumnak számít. Sólyom László köztársasági elnök, aki nemcsak elvállalta a csángó bál fővédnökségét, hanem megnyitóbeszédet is mond, 2006 novemberében tett vatikáni látogatásán XVI. Benedek pápával a határon túli magyarokról is beszélt, majd a szentszéki államtitkárnak jogi megoldást javasolt arra, hogy a moldvai csángó magyarok magyar nyelven misézhessenek.