FINANCIAL TIMES
A globális londoni lap német nyelvű kiadása A török férfi címmel arról ír, hogy a davosi világgazdasági fórumon az „európai szerepét” magára vállaló Gyurcsány Ferenc annyira ismeretlen volt a panel résztvevőinek, hogy Stephen Roach amerikai közgazdásznak Gyurcsány csak „ez a török férfi” volt.
Herald Tribune
Joseph E. Stiglitz Nobel-díjas amerikai közgazdász az amerikai gazdaság élénkítésére pontosan egy olyan receptet kínál, amely a Gyurcsány-féle „gyógymód” tökéletes ellentéte: a szövetségi kormánynak segítenie kell az államokat és településeket, mert ha azok visszafogják kiadásaikat, az automatikus destabilizátorként hat. Több szövetségi támogatás kell az oktatásnak, mert az rövid és hosszú távon is ösztönzi a növekedést.
Az adócsökkentés rossz út, ugyanis az túlzott fogyasztásra ösztönzi az embereket, ami az amerikai gazdaság jellemzője.
Economist.com
A globális hetilap online kiadásán Magyarországról megjelent újságírói „napló” vége felé ez olvasható: „Az Economist megkérdezett számos nyugati tisztségviselőt, akik tudtak Laborc Sándorral kapcsolatos dolgokról. Mindegyikük azt mondta, hogy Laborc Moszkvában töltött ideje érdektelen számukra.”
FT.com
A globális brit napilap Afrika–Kína kereskedelmét tárgyaló mellékletében megjelent egyik írásának szerzője Szenegál elnöke, aki megállapítja: abban, amiről a Világbankkal öt évig kell tárgyalni, a kínaiakkal három hónap alatt megállapodik. A kínai elnökkel Berlinben egy szállodaszobában a heiligendammi csúcs idején többet ért el, mint a csúcs öszszes résztvevőivel a teljes csúcs alatt. Peking egyszerűen jobban ért Afrikához, mint az egyre szorosabb afrikai–kínai kereskedelmi kapcsolatok miatt mind idegesebbé váló Nyugat. Tavaly a kínai Eximbank három évre szóló, 20 milliárd dollár fejlesztési alappal segítette Afrikát. Ez az összeg meghaladja az összes nyugati segély összegét.
(Tegnapi számunkban egy szó félregépelése megváltoztatta az alábbi, itt már helyesen megismételt szöveg értelmét – L. I.)
A globális londoni lap táblázatából nagy meglepetés olvasható ki: a világ legnagyobb energiacégeit már a kínai Petrochina vezeti. Harmadik a Gazprom. Ötödik a szintén kínai Sinopec, hatodik a brazil Petrobras. 1970-ben a nemzetközi olajvállalatok birtokolták a világ olajtartalékai 85 százalékát. Ma a nemzeti olajvállalatok tulajdonában van e tartalékok 80 százaléka.
LeMonde.fr
A francia lap arról számol be, hogy a budapesti zsidó negyedet „féktelen ingatlanspekuláció” eredményeként szétrombolják.
origo.hu
Magyar Péter lelepleződött - ezt gondolják az emberek a gyalázkodó diszkópolitikusról
