Robbanhat az árbomba

Újabb árháború előtt a hazai élelmiszer-kereskedelem: hamarosan megnyitja kapuit az első Aldi áruház, alaposan felkavarva majd a diszkontokat kedvelő lakosságot, nem kevésbé a versenytársakat. A német multivállalat még mindig titkolózik, ám a gőzerővel folyó építési munkálatok és az aktív munkaerő-toborzás arra utal, hogy a diszkontbomba már ebben a hónapban robbanhat.

Nagyszabású reklámhadjárat, óriásplakátok, álláshirdetések tanúskodnak arról, hogy hamarosan újabb szereplővel bővül a hazai élelmiszerdiszkontok sora. Egy szórólapon például bolti eladót keresnek négy új Aldi áruházba: heti 25 órában, havi bruttó 110 ezer forintért. Budakeszin, Budaörsön, Piliscsabán és a főváros XVI. kerületében, úgy tűnik, már az utolsó simításokat végzik, miközben a cég hivatalosan senkinek nem nyilatkozik. Ám azt a piac jelenlegi szereplői is tudni vélik: legkésőbb kora tavasszal a német tulajdonú Aldi is harcba száll a magyar vásárlókért folytatott versenyben.
A sajátosan agresszív ár- és készletpolitikát érvényesítő „diszkontguru” Ausztriában és Németországban már bizonyított, s a jelek szerint nálunk is nagy számokban gondolkodik. Ahogy azt a 12 milliárd forintnyi beruházással megépült biatorbágyi logisztikai központot kivitelező Strabag képviselőjétől lapunk korábban megtudta, tíz éven belül 300-400 üzletet birtokolna itt a német óriás, s még két-három 70 ezer négyzetméteres logisztikai bázist épít az országban.
Olcsóság, szűkebb választék s túlnyomórészt külföldről a polcra kerülő saját márkás portékák – ezek a diszkontáruházak eszközei. Térhódításuk hazánkban egyértelműen annak köszönhető, hogy az egyre vékonyabb pénztárcájú lakosság rendkívül érzékeny az árakra. – A diszkontok terjedésével ugyanakkor csökkent a hagyományos, 400 négyzetméteres és még kisebb alapterületű üzletek piaci részesedése, különösen az élelmiszerek magyarországi kiskereskedelmében – mondta Nevihostényi Éva, a Nielsen marketing-tanácsadója. Tavaly már 18 százalékkal részesedtek az élelmiszer-eladásokból a diszkontok. A Nielsen adatai szerint az utóbbi négy évben évente egy százalékkal emelkedett ez a mutató.
Először a Lidl 2004-es magyarországi belépése rendezte át az erőviszonyokat, amikor tizenkét áruház nyitotta meg egyszerre kapuit. A lánc a hazánkban már jelen lévő más hálózatoktól hódította el jellemzően közepes jövedelmű vásárlóit. Szakértők szerint most is erre lehet majd számítani, mivel a kereskedelem telítődött mára – más üzletek vevőinek elhalászása nélkül tehát nem terem babér egy újabb szereplőnek.
– Bár az élelmiszer-kereskedelemben tavaly nagyjából tíz százalékkal csökkent az üzletek száma, a koncentrálódó piacon még mindig öldöklő verseny van, ami élesebbé válik az Aldi belépésével – jegyezte meg lapunknak Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint ahhoz, hogy valaki ebben a versenyben helyt tudjon állni, legalább kétszáz üzletből álló hálózatot kell építenie. Az Aldi és a Lidl több országban is fej fej mellett halad. A Lidl képviselője korábban azt mondta lapunknak: nem félnek a nagy konkurens megjelenésétől, hiszen az olcsóság a fogyasztónak jó, a piacot pedig minőségfejlesztésre, élesebb versenyre ösztönzi.