Idén kétszer is drágul a cigaretta: a jövedéki adó emelése miatt áprilistól és szeptembertől kell a dohányosoknak mélyebben a zsebükbe nyúlniuk. Tavasszal ugyanis a cigaretta ezerszálankénti tételes jövedéki adóját 7600 forintról 7800-ra emelik, míg szeptembertől ez a tétel 8050-re nő. A jövedéki adó másik „alkotója”, a százalékos adóelem előbb 28-ról 28,2, majd ősszel 28,5 százalékra emelkedik. Ez a dohánygyártók számára azt jelenti, hogy áprilistól 14 460 forint lesz hazánkban a „füstrudak” minimális adója ezer szálanként, míg később 14 875 forint. – A jövedéki adó emelését az EU várja el a tagállamoktól, a minimális szintet Magyarországnak december végéig kell teljesítenie – mondja Patai András, a Magyar Dohányipari Szövetség ügyvezető elnöke. Ám hogy ez az egyes márkáknál konkrétan mekkora áremelést jelent majd, nem lehet tudni, mert a gyártók között kiélezett a verseny. Az viszont biztos, hogy az adóemelést a fogyasztókra hárítják: áprilist és szeptembert követően összességében 7,5 százalékos drágulás lesz.
A kilencvenes évek elején évente 25 milliárd szál cigarettát szívtak el a magyarok, míg tavaly már „csak” 16,3 milliárdot. Ezen adatokat a legális piacon mérték, a feketekereskedelem nagyságát nehéz becsülni. Patai ugyanakkor rámutatott: tavaly 10 százalék körülire becsülték az illegálisan forgalmazott dohányáruk piacát, ami kisebbnek számít a korábbi évekhez képest. – A jövőben mindenesetre nem számítanak nagy változásokra a dohányipari szakértők, tehát sem a legális, sem a feketekereskedelmet érdemben nem befolyásolja majd az áremelés – véli az elnök.
Eközben zéró toleranciát hirdettek a dohányosokkal szemben: a közterületeken a teljes tiltás elrendelését várja Brüsszel a tagországoktól. Tavaly hazánk is csatlakozott ahhoz a programhoz, amely ennek részeként 2009-re korlátozza az éttermekben, kávézókban és sörözőkben való dohányzást. A magyar egészségügyi miniszter e rendelkezés további szigorítását akarja, így a hazai szaktárca máris egy olyan jogszabály előkészítésén dolgozik, amely végképp beszüntetné a füstölgést a vendéglátóhelyeken.
– Hogy ez milyen gazdasági hatásokkal jár majd az amúgy is patthelyzetben lévő 57 ezer kis- és közepes vállalkozások esetében, nemzetközi példákra támaszkodva is meg lehet jósolni – mondta a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke. Háber Tamás figyelmeztetett arra, hogy a teljes dohányzási tilalom bevezetése azoknak az országoknak a jövedelemtermelő képességét, foglalkoztatottságát is megtépázta, amelyekben a gazdaság erősebb, mint nálunk. Holott ezekben az államokban az emberek a magyaroknál háromszor gyakrabban járnak vendéglőbe.
Háber szerint már a tavalyi reálbércsökkenés is 28-30 százaléknyi eredményt vont el az éttermektől. Így az azóta is hanyatló gazdaságunkban a teljes tiltás végzetes lehet az állami költségvetésnek ma még adót nyögő vállalkozásoknak. A dohányos vendégek többsége ugyanis elmaradna a vendéglátóhelyekről, de legalábbis jelentősen lerövidítené az ott-tartózkodást, kevesebb pénzt hagyva a kasszánál. Ennek hatására a vállalkozó előbb-utóbb kénytelen lenne faragni a költségeiből, akár létszámleépítés árán. – A teljes dohányzási tilalom bevezetése komoly gazdasági hatásokkal járna a munkanélküliség, az adófizetés és a szükségszerű csődök, felszámolások miatt – foglalta össze a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke. Úgy vélte, ráadásul az intézkedés a dohányzást sem szüntetné meg, csupán más térbe helyezné – az étteremből kiűzné az utcára, az otthonokba. S felmerül még egy szempont, amivel a jogalkotók nem foglalkoznak.
– Nevezetesen, hogy a közterületi tiltás miként terjedhet ki egy magántulajdonban lévő étteremre – vetette fel az érdekvédő. Mert szerinte az, hogy egy közintézményben (hivatalban, kórházban) nem gyújthat rá valaki, az természetes, ám egy vendéglátóhelyre a füstölgők is a kikapcsolódás miatt térnek be. Tetejébe a jelenleg érvényes és a gyakorlatban jól működő törvény már évek óta kötelezi az üzleteket a dohányzók és a nem dohányzók elkülönítésére.
origo.hu
A következő három évre szóló bérmegállapodás is azt jelzi, hogy középtávon is javul a tervezhetőség a gazdaságban
