Szociális népszavazás március 9-én

Sólyom László köztársasági elnök nem várt, amint arra alkalma nyílt, meghozta döntését, s a lehető legkorábbi időpontra, március 9-re, vasárnapra tűzte ki a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörléséről szóló szociális népszavazást. A Fidesz szerint Gyurcsány Ferenc politikai jövője is hozzáköthető majd a tegnap kitűzött dátumhoz, amelynek akkora jelentősége lesz, amekkorát a választópolgárok adnak.

3,3 millió résztvevőt jósolnak. Az egészségbiztosítási törvény elfogadása után emelkedett azok száma, akik biztosra ígérik részvételüket, és akik jó ötletnek tartják a Fidesz kezdeményezését – adta hírül a Heti Válasz a Nézőpont Intézet január havi felmérését. Emlékeztetőül: míg tavaly júniusban csak a megkérdezettek 29 százaléka azonosult az akkor a választási bizottság és az alkotmánybírák állóháborújában szenvedő népszavazással, addig idén januárban már 39 százalék tartotta támogatandónak. Tekintettel az igen szavazatok magas arányára, a 3,3 millió biztos szavazóval a „most vasárnap” tartandó népszavazáson a Fidesz kérdései meggyőző fölénnyel nyernének, állítja a Nézőpont.

Kedden utasította el az Alkotmánybíróság az ügydöntő referendumot elrendelő országgyűlési határozat elleni kifogásokat, amelyek a tegnapi közlönyben meg is jelentek. Az államfőnek ezért nyílt lehetősége a népszavazás kiírására. Mint Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője fogalmazott: Sólyom László több okból döntött a március 9-i dátum mellett. Nem látta indokoltnak a referendum további késedelmét, valamint a tavaszi ünnepek is így maradnak kívül a kampány időszakán. Kumin hangsúlyozta, hogy a népszavazás kiírását megelőző, hoszszúra nyúlt eljárás után a köztársasági elnök nem látott indokoltnak bármilyen további késedelmet.
Orbán Viktor örömét fejezte ki, hogy az államfő a lehető legrövidebb időn belül tűzte ki a népszavazás dátumát. A Fidesz elnöke a magyar demokrácia szégyenének nevezte, hogy ennyi évvel a rendszerváltás után egy évig kell harcolni egy alkotmányos jog érvényesüléséért.
– Megvan a nagy nap, és mindenkit arra biztatok, aki a jövőért felelősséget érez, menjen el március 9-én, és szavazzon három igennel – reagált Tarlós István, a Fidesz népszavazási kampányának politikai vezetője. *
Megjegyezte: a köztársasági elnök ismét jelét adta szuverenitásának, amikor az általa jelzett áprilisi naptól eltérő időpontra tűzte ki a referendumot. – A nép ítéletet fog hozni egy olyan kormány működéséről, amely folyamatosan az ellenkezőjét teszi annak, amit a választóknak ígér. Az emberek megállíthatják a szociális válság folyamatát és azt a torz politikai gondolkodást is, hogy a hatalom mindent megtehet következmények nélkül – mondta Tarlós.
Lapunk úgy tudja, a kormánypártok sok száz milliós kampányának, a méregdrága óriásplakátok költségeinek töredékébe kerül majd a Fidesz országjárós kampánya, amely az emberek személyes meggyőzésére törekszik.
Pokorni Zoltán tegnap arról beszélt, hogy a népszavazás egy új politikai kultúra megteremtésének lehetőségét hordozza, egy tisztább, igazabb politikai korszak első napja lehet, ahol a szavaknak súlya, a tetteknek következménye van, és nem illik hazudni senkinek. A Fidesz alelnöke megerősítette, hogy a referendum túlmutat majd a három konkrét kérdésen. Akkora jelentősége lesz, amekkorát a magyar választópolgárok adnak neki. – Egy sikeres és eredményes népszavazás mindenkinek érdeke, hiszen lezárható lenne egy hazug politikai korszak minden szimbolikus, személyi következményével együtt – jegyezte meg Pokorni, aki szerint így Gyurcsány Ferenc jövője is hozzákötődik március 9-hez.
Nyakó István, az MSZP szóvivője csúsztatásnak és hazugságnak értékelte, hogy a népszavazással kormányt lehet buktatni. Az MSZP-nek egyébként Juhász Ferenc alelnök állítása szerint nem okozott meglepetést a dátum, tájékoztató kampányuk előkészítésénél számoltak március 9-ével.
– Racionális érvek szólnak amellett, hogy a köztársasági elnök március 9-re írta ki a népszavazást, de be kell látni, hogy egy ilyen korai időpont a Fidesznek kedvez – vélekedett Horn Gábor, az SZDSZ kampányfőnöke. Mint fogalmazott, „a Fidesz másfél évig kampányolhatott, több száz millió forintot költhetett el a választók meggyőzésére, az SZDSZ-nek viszont csak szűk másfél hónap marad, hogy a nem voksok mellett érveljen.” Horváth Ágnes egészségügyi miniszter arról beszélt, hogy a vizitdíj eltörlésével a háziorvosok és a gyermekorvosok bevételei egynegyedével csökkennének.
Az MDF tiszteletben tartja az államfő döntését, és örül annak, hogy rövid lesz a kampány. Csapody Miklós szerint ugyanakkor a három kérdésben az Országgyűlésben kellene döntést hozni, nem kéne lejáratni a népszavazás intézményét.