időjárás 5°C Andor , András 2022. november 30.
logo

Tarthatatlan határidők

2008.02.14. 23:00

Bár korábban jelentős összegeket fordítottak az Európai Bizottságnak benyújtandó nagy projektek előkészítésére, a tavaly nyáron és ősszel kormányszinten elfogadott több száz pályázat közül mindössze nyolc szerződést sikerült tető alá hozni a programok kivitelezőivel, és Brüsszelbe egyetlen program sem került ki elbírálásra. Bajnai Gordon a bürokratikus akadályokkal és az eljárásrend lassúságával magyarázza a csúszást.

Lemaradásban. Az Európai Bizottság szerint riasztó a kohéziós források felhasználásának lassú tempója hazánkban és Lengyelországban a 2004-ben csatlakozott tíz tagállam összevetésében. A nagy közlekedési és környezetvédelmi infrastrukturális projektekre 2004 és 2006 között rendelkezésre álló nyolc és fél milliárd eurós keret vonatkozásában Lengyelország az abszolút utolsó 16 százalékkal, de Magyarország is mindössze 23 százalékos felhasználásnál tartott tavaly szeptemberben. A lehetséges 1,114 milliárd euróból mindössze 258 millió eurót sikerült csak felhasználni a Bruxinfo adatai szerint. Az Európai Bizottság decemberben kiadott jelentése szerint a 2004-ben belépett államok közül Magyarország és Lengyelország „a két legrosszabbul teljesítő tagállam” a versenyképességi célok megvalósítása szempontjából. (Sz. A.)


Óriási késések jellemzik az uniós pénzből megvalósítandó nagyberuházások megkezdését, melyekről még tavaly pályáztatás nélkül döntött a kormány. Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter tegnap a bonyolult eljárásrenddel, a beruházások megvalósításához szükséges közel 40 féle engedély beszerzési kötelezettségével, a megvalósíthatósági tanulmányok és a részletes tervezés időigényével magyarázta a jelentős csúszásokat. Bajnai szerint idén csak az év végére várható, hogy a tavaly elfogadott összes program gazdáival szerződést kössenek és a nagyprojektek dokumentációja eljusson Brüsszelbe. Az Európai Unió (EU) ezek után négy-hat hónapig tanulmányozza az aktákat, és hoz döntést, így a tavaly nagy médiafelhajtással beharangozott beruházások megkezdésére még várni kell.
A nagyprojektek csúszását szakértők már előre borítékolták elsősorban az előkészítetlenségük miatt – nyilatkozta lapunknak Boros Imre uniós pénzekért felelős volt miniszter, aki hangsúlyozta: az Új Magyarország fejlesztési terv részeként kormányszinten elfogadott óriásberuházások másik problémája, hogy nem a legfejletlenebb régiók felzárkóztatását célozza meg. A volt miniszter elmondta, hogy a legszegényebb térségek felzárkóztatására létrehozott kohéziós alapokhoz tartozó programoknál több esetben még a 2001–2002-ben aláírt szerződésekre vonatkozó beruházások megvalósítása sem fejeződött be. Boros szerint még az előcsatlakozási alaphoz kapcsolódó, hozzávetőlegesen 30 nagyprojekt végrehajtása is óriásit késik, annak ellenére, hogy az EU a költségek 70-75 százalékát fizeti, sőt technikai segítséget is adott. A leggyakoribb csúszások a szennyvízhálózat kiépítésében, illetve a hulladékgazdálkodási fejlesztéseknél tapasztalhatók, de sok a lemaradás a közlekedési fejlesztések programjainál is. Szakértők szerint a nagy programokra jutó hozzávetőleges összegekről már 2004–2005 óta lehetett tudni, sőt az előkészítésekre több száz millió forintot el is különítettek, illetve el is költöttek az elmúlt években. Ennek ellenére mégis a kidolgozatlanság miatt volt képtelen hazánk akár csak egyetlen programot is kiküldeni az EU-ba.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.