Várakoztatott diákok

Valószínűleg csak március közepén, vagyis a népszavazás után árulja el az oktatási tárca, hogy hányan jelentkeztek az idén egyetemre, főiskolára – tudta meg lapunk. Bár az illetékesek az adatfeldolgozás lassúságával magyarázzák a késői eredményt, sokak szerint azért csak a voksolás után hozzák nyilvánosságra az adatokat, mert a tandíj bevezetése miatt drámaian csökkent a jelentkezők száma.

Bár már tegnap lejárt az egyetemi felvételi jelentkezési határidő, várhatóan csak egy hónap múlva hozzák nyilvánosságra az adatokat – tudta meg lapunk. Pósfai Péter, az Oktatási és Kulturális Minisztérium háttérintézményeként működő Oktatási Hivatal (OH) közoktatás-szakmai elnökhelyettese kérdésünkre azt mondta: igaz, hogy az egyetemre, főiskolára jelentkezők közvetlenül az Országos Felvételi Információs Központhoz juttatják el a jelentkezéseiket, mégis rengeteg idő kell, mire az összes adatot feldolgozzák. Így várhatóan csak március közepe után lesznek adatok arról, hogy hányan jelentkeztek a felsőoktatásba.
Némileg gyengíti Pósfai érveit, hogy szintén tegnap járt le a jelentkezési határidő az érettségi vizsgákra és a középiskolai felvételikre is.
*
Az erről szóló adatokat is március közepére összesítik, pedig ezekben az esetekben időigényesebb a feldolgozás: a jelentkezéseket ugyanis az érintett iskolák kezelik, az intézményeknek csupán március 1-jéig kell az OH rendelkezésére bocsátaniuk az adatokat.
Emlékezetes: még el sem kezdődött a jelentkezési időszak, amikor tavaly ősszel az oktatási tárca már előre próbálta megmagyarázni annak előre sejthető, igencsak lesújtónak ígérkező adatait. Jó előre megpróbálták elhinteni, hogy nem a bevezetendő tandíj miatt csökken drasztikusan az egyetemre, főiskolára jelentkezők száma. Manherz Károly szakállamtitkár akkor azt mondta: várhatóan csupán 50–60 ezer diák jelentkezésére lehet majd számítani. Manherz igyekezett mindent a demográfiai adatokra fogni, szerinte folyamatosan csökken az érettségizők száma, így értelemszerűen egyre kevesebb a felvételiző is.
Az adatokat nézve azonban kiderül, hogy szó sincs erről: tavaly ugyanis négyezerrel többen érettségiztek, mint egy évvel korábban, ennek ellenére több mint 24 ezerrel kevesebb fiatal jelentkezett a felsőoktatásba, mint 2006-ban. Még drámaibb a helyzet, ha több évre visszamenőleg vizsgáljuk az adatokat: míg 2004-ben 167 ezer fiatal jelentkezett egyetemre vagy főiskolára, addig 2007-ben már csak 108 ezer. Az érdeklődés soha nem látott visszaesése annak köszönhető, hogy megszűnt az ingyenes felsőoktatás Magyarországon: a most felvett diákoknak másodévtől kezdve alapképzésen évi 105, mesterképzésen 150 ezer forintot kell fizetniük tanulmányaikért.

Tételbotrány: nem keresik a felelőst. Egyelőre nem történtek személyi változások az Oktatási Hivatalban. – A felvételi jelentkezési időszak kellős közepén fontosabb dolgunk is van, mint felelőst keresni – reagált Pósfai Péter lapunk azon kérdésére, hogy leváltották-e már azokat az embereket, akik miatt megoldhatatlan feladat került a nyolc évfolyamos gimnáziumok írásbeli felvételi feladatlapjára. Emlékezetes: a feladatlapon szereplő nyomtatási hibát csak akkor vették észre a minisztériumban, amikor a gyerekek már írták a dolgozatot. A vizsga közben több iskolát értesítettek a feladat helyes szövegéről, más intézményeket azonban nem tudtak elérni, így ott a diákok hosszú időt fecséreltek a megoldhatatlan feladatra. A botrányról a tárca egy hétig hallgatott.