Mindennek van következménye

Március 9-én tegyük világossá, hogy egy olyan országot akarunk, ahol minden esély megvan a gyógyulásra, lehet tanulni, van felelősség és jövőkép – jelentette ki tegnap Orbán Viktor a budapesti Rákosmentén, az Újlak utcai általános iskola tornatermében elmondott beszédében.

Kevesebb a kisbaba. A tavalyi év során 2300-zal kevesebb kisbaba született hazánkban, mint 2006-ban. Ezzel az a kismértékű, javulást mutató növekedés is visszájára fordult, ami 2003 és 2006 között jellemző volt az országban. Az alacsony születésszám megközelítőleg olyan mértékű, mintha egy kisebb település – például Villány – teljesen elnéptelenedne, vagy Szentendre lakosságának egytizede nem létezne többé.

Nem fért be a Fidesz népszavazási kampányának XVII. kerületi állomásán a hallgatóság egy része az esemény helyszínére, ezért az épület előtt, egy kivetítőn figyelte a rendezvényt, amelyen felszólalt Pesti Imre egészségügyi szakpolitikus, Riz Levente polgármester és egy hatgyermekes anyuka. Orbán Viktor arra emlékeztette népes hallgatóságát, hogy 2004-ben a bülbül szavú Kovács László hiába beszélt arról: az európai parlamenti választás nem hozható összefüggésbe a belpolitikai folyamatokkal, néhány hónap múlva miniszterelnököt cseréltek. Mindennek van következménye, csak nem apránként, kismértékben, hanem egyszerre, a végén – hangsúlyozta a pártelnök, majd hozzátette: a referendum azért is lesz fontos, hogy a magyar politikai osztály mindig tudja, mit akar a nép. Eszébe ne jusson még egyszer egyik pártnak se, hogy egy hazugságkampány után ígéretének ellenkezőjét valósítja meg, majd pedig azt mondja a népszavazásra: bennünket az nem befolyásol – jegyezte meg Orbán.
Mint fogalmazott, az igen szavazatok azt jelentik, hogy felelősséget kell viselni a tettekért és a szavakért egyaránt, mint ahogy egy nagyarányú siker esetén a felelősségre vonás sem maradhat el, enélkül nem úszhatja meg a hatalom. Március 9-én megtesszük az első lépést a felelős politika irányába – mondta a volt miniszterelnök. Kifejtette azt is, hogy a demokráciát március 9-én vissza kell venni, hiszen az nem csupán a négyévenkénti országgyűlési választásokon való részvételt jelenti. Vannak kérdések, amelyekről csak a nép dönthet, ilyen az egészségügy és az oktatás.
A Fidesz elnöke a kampánygyűlésen is kitért a Déli Áramlat ügyére: megismételte korábbi kijelentéseit, hozzátéve: a mi életünk nem a kormány biznisze, s felszólította a kabinetet: hátrább az agarakkal, eddig és ne tovább!

CIVIL felhívás a három igen mellett. Családellenes a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetése, különösen a két vagy több gyermeket nevelőkre nézve – hangsúlyozta Szabó Endre. A Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke felhívta a társadalom figyelmét, hogy a népszavazás céljaiért az egyesület már két éve küzd, de „a gyermekeket féltő kiáltásaikat a kormányzat nem hallotta meg”. – A NOE ezért minden magyar választópolgárt, családban élőket és egyedülállókat arra hív, hogy március 9-én szavazzanak három igennel – mondta az elnök, aki szerint a népszavazás túlmutat a pártpolitikai kérdéseken. – Külön kérjük azokat, akiknek nem jelent anyagi gondot a tandíj, vizitdíj és kórházi napidíj megfizetése, hogy fejezzék ki szolidaritásukat – tette hozzá. Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke azon véleményének adott hangot, hogy a kormányzati kommunikációval ellentétben a tandíj bevezetésétől nem lesz jobb minőségű az oktatás. Az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetségének elnöke nyomatékosította: A családot csak úgy lehet tekinteni, mint a társadalom építőkövét. Pós Péter szerint a pártpolitikának nincs joga kisajátítani a társadalompolitikai kérdéseket. Szabó Endre a sajtótájékoztató végén felolvasott egy levelet, amelyet egy kelet-magyarországi férfi írt az egyesület segítségét kérve a tegnapi napon. „Itt vagyok a hideg szobában, sem kenyérre, sem meleg ételre nincs pénzem” – haladt végig
az elnök a papírra vetett kézírás sorain. (P. D.)