Köztudomású, hogy az utóbbi években milliárdos büntetéseket halmoztak fel az egyes hatóságoknál a magyarországi kereskedelmi láncok. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szeptember óta működtetett feketelistáján azon cégek szerepelnek, amelyek egymillió forintos vagy annál nagyobb bírságot érdemeltek a vásárlók átverése miatt. A listát jelenleg a brit anyavállalatú Tesco vezeti hét tétellel. Törvénysértések miatt helyet kapott a szégyenfalon a francia érdekeltségű Auchan üzletlánc, a belga és dél-amerikai tulajdonban lévő Borsodi Sörgyárak Zrt., a holland Heineken Hungária Sörgyárak Zrt., továbbá a Wizz Air fapados légitársaság és egy Lin Jie nevű kft.
A hatóságok feketelistáját vezető nagy cégeket, úgy tűnik, nem rettenti el a sorozatos pénzbüntetés, viszont a kormány elképzelései szerint a jövőben már a nyilvánosság ereje sem fogja. Elfogadták ugyanis a fogyasztóvédelmi törvény módosításáról szóló javaslatokat, a szeptembertől életbe lépő szabályokat hamarosan tárgyalja a parlament. A Fidesz már most készül a tervezet megvétózására, mert szerinte ebben a formában a kabinet a kereskedők érdekeit képviseli a vásárlókkal szemben.
A legnagyobb visszalépés az, hogy az állam lemond a nyilvánosságra hozatal jogáról, vagyis a jövőben nem tudja meg a lakosság azon cégek nevét, amelyek jogokat sértenek – mondta lapunknak az ellenzéki párt szakpolitikusa. Koszorús László szerint a multinacionális kereskedelmi cégeknek olyan anyagi és ügyvédi hátterük van, amellyel képesek megvédeni a saját terméküket, illetve az adott esetben magyar törvényekbe ütköző üzletpolitikájukat. – A lakosság ma sincs mindig tisztában azzal, hová tér be vásárolni, s mi mindent etetnek meg vele. A kormány ezzel a lépéssel teljes mértékben kiszolgáltatja a lakosságot – vélekedett a képviselő.
A fogyasztóvédelmi törvény tervezetét annak ellenére bocsátja a parlament elé a kormány, hogy az ellen gyakorlatilag minden érintett tiltakozott korábban. Mint már lapunk megírta, a kereskedők azért, mert alkotmányellenesnek tartják az árbevétel-alapú bírság megállapítását, s mert úgy vélik, a példátlanul szigorú szabályok lényege a költségvetési lyukak betömködése a vállalkozók további sarcolásával.
A civilek amiatt tiltakoztak, mert úgy látják, a jelenlegi kormányzatnak sajátos elképzelései vannak a társadalom valamennyi tagját érintő fogyasztóvédelem európai színvonalra emeléséről. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének (FEOSZ) álláspontja szerint ugyanis az erős fogyasztóvédelem több annál, hogy az ellenőrzéseket és büntetéseket szigorítani, a központi hatóság hatáskörét pedig szélesíteni kell. A FEOSZ szerint a módosító javaslatok hátrányosak a békéltető testületek számára. A változtatások kedvezőtlenek az ügyészségeknek is, ők ugyanis a jövőben nem indíthatnak majd közérdekű keresetet a fogyasztókat átverő cégek ellen.
origo.hu
Napi balfék: Magyar Péter újabb árulót talált!
