Valahogy így szólhattak, természetesen ennél jobban – jegyzi meg Kocsis Zoltán, amikor felkonferálja a Mikrokozmoszt, azt a sorozatot, amelyet Bartók Béla a Csalán úton komponált, éppen azon a helyen és azon a zongorán, amelyhez leülni készül. A Mikrokozmoszt viszonylag ritkán hallhatjuk koncertműsorban, noha művészi értéke egyenértékű a hosszabb terjedelmű művekkel, ráadásul Bartók Béla utolsó, komolyabb zongorára írt műve, így okkal gondolhatjuk: megtalálunk benne mindent, amit a zeneszerző erről a hangszerről gondolt. És ebben Kocsis meg is erősíti hallgatóit.
A Mikrokozmosz csokra persze csak hab a tortán, hiszen Kocsis Zoltán először Beethovennel és Liszttel készíti elő hallgatóságát, az ismert E-dúr szonátával (op. 14. No. 1.) kezd, amit Liszt Ferenc rövid és egészen más karakterű Ave Mariája követ. Csak ezután szólal meg, és méltatja a hangszert, amelyet immár bejátszott, és a különféle karakterű tételekkel bemutatott. Látható és hallható a mester iránti tisztelet, a Csalán úti Bartók-emlékház sajátos atmoszférája, szinte ott lebeg a zeneszerző szelleme. Persze ebben nagy szerepe van Kocsis Zoltánnak, az előadónak is.
A ráadás a Gyermekeknek részleteiből kerül ki, amelyről Kocsis maga is elmondja, hogy jóval korábban készült, nem a Csalán úton, de azért mégis érezhetően hozzá tud adni a darabokhoz a tudat, hogy ezeket a billentyűket egykor Bartók ujjai mozgatták. Kocsis Zoltán a kísérőfüzetben felveti a gondolatot, hogy ezzel a Bösendorferrel való bensőséges kapcsolat vajon mennyit adhatott a legérettebb kompozíciók egységéhez.
Tulajdonképpen több előráadást is hallhatunk, vagy ha úgy tetszik, extrát: Kautzky Armand házigazdaként bemutatja a zongora történetét, megszólítva Lendvai Tamást, aki a hangszert restaurálta, majd pedig Kocsis Zoltánt apaként és tanárként is megismerhetjük. Ez sem mindennapi pillanat, hiszen ezúttal szavakban is hallhatjuk, mit gondol egy Bartók-műről, nevezetesen a Mikrokozmosz második füzetének Párhuzamos mozgás kis hatodhangközben című darabjáról, és láthatjuk, hogyan vezeti rá fiát, Krisztiánt a helyes tempóra és az előadói utasítások megfelelő mértékű betartására. Ez a párhuzam megidézi azt, hogyan taníthatta annak idején Bartók ugyanott Péter fiát, akinek tizenöt éves koráig volt a zongoratanára. „1933-ban kisfiam, Péter nagyon kért, taníttassuk zongorázni. Gondoltam egy nagyot és merészet – és magam fogtam hozzá ehhez a számomra kissé szokatlan feladathoz. Ének- és technikai gyakorlatokon kívül csakis Mikrokozmosz-muzsikát kapott a gyerek; remélem, hasznára vált, de azt is bevallhatom, hogy én is sokat tanultam ebből a kísérletből…” – mondta Bartók Béla egykor a Magyar Nemzetnek.
Ez a DVD csak a kezdet. Egy sorozat örökíti majd meg Bartók zongoráját és művei XXI. századi nagy interpretátorait. A következő korongon Várjon Dénes zongorázik majd vendégével, Perényi Miklós gordonkaművésszel, ennek a hangversenynek a felvétele már el is készült. A tervek szerint Szokolay Balázs és a Ránki házaspár folytatja majd a sort, ez utóbbihoz a Zenetudományi Intézetből a Bartók-emlékházba szállítják a Bartók család másik egykori Csalán úti, jelenleg ott őrzött zongoráját.
(Bartók zongoráján I. – Kocsis Zoltán, Hungaroton Classic DVD, 2008.)
origo.hu
Gyermekpornográfia miatt tartóztattak le egy borsodi férfit
