derStandard.at
Kínos Magyarország címmel Paul Lendvai, az osztrák újságírás Tom Lantosa ismét arról ír a balliberális lapban, hogy Magyarországon rasszista- és antiszemitaveszély van. Nem a barna, viszonylag kis, erőszakra készen álló jelenségek a valóban veszélyesek, hanem az Orbán körülötti politikai jobboldal „decens hallgatása”. Lendvai az SZDSZ-es holdudvar vasszabályát utánozva Orbán Viktort az ellenzék „vezérének” és nem az ellenzéki párt „elnökének” nevezi. Azt írja, a „tekintélyes európai lapokban” a Magyarországról szóló tudósítások középpontjában az a gond áll, hogy a média egy részében a húszas és harmincas évekből ismert rasszista és antiszemita uszítás éled fel, és hogy menetel a gárda. (Lásd legutóbb tegnapelőtti számunk sajtószemléjéből a tekintélyes balliberális Süddeutsche Zeitung budapesti tudósítását, amely a Magyar Gárda decemberi tatárszentgyörgyi felvonulását a mostani hét végére helyezte át, és amely Kende Péter politológust összekeverte névrokonával.) Lendvai ezután azt írja, hogy a németek magyarországi bevonulása 64. évfordulója előestéjén jelent meg a Magyar Hírlapban egy, az Orbán Viktor szorosabb köréhez tartozó újságíró cikke, amelyet Esterházy Péter az utóbbi évek messze legundorkeltőbb szövegének nevezett. Ezt a cikkét ítélte el Dávid Ibolya, az MDF első asszonya (itt Lendvai az elnök helyett nem a „vezér” szót használta).
Die Presse
Peter Bognar a vezető osztrák lapban felfedezte, hogy Magyarország mély válságban van. Ennek alátámasztására azonban a konzervatív lap budapesti tudósításában nem azon közgazdászokat idézte, akik lapunkban is évek óta erre figyelmeztetnek, hanem azokat a balliberális közgazdászokat, akik a koalíció széthullásával jutottak erre a kétségbeejtő következményre, mint Lengyel, Várhegyi Éva és Petschnig. Petschnig attól tart, hogy ismét menekülnek majd a befektetők, mert mit is látnak Magyarországon? Utcai csetepatékat, a minden és mindenki ellen tüntetőket és a masírozó gárdát.
Őket alázta meg Magyar Péter az eddig kiszivárgott hangfelvételekben