Februárban két és fél százalékkal maradt el a változatlan áron számított kiskereskedelmi forgalom az egy évvel korábbi szinttől, míg az első két hónap eredményeit tekintve a csökkenés csaknem háromszázalékos. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnapi jelentéséből kiderül, hogy a szerény karácsonyt követő januárban tapasztalt spórolás ebben az évben fokozódott. Úgy tűnik, bejönnek a szakértők előrejelzései, mert nem csak a tartós fogyasztási cikkek sokéves mélyponton lévő piaca bukdácsol, de 2008-ban már az élelmiszerüzletek is a vártnál jóval kevesebbet értékesítenek.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek eladásai ugyanis januárban és februárban több mint másfél százalékot csökkentek, és már az eladások 91 százalékát bonyolító hiper- és szupermarketek is érzik a visszaesést. A náluk drágább szaküzletek hátránya is változatlan: százalékos lemaradásuk igazolja, hogy továbbra sem a kis üzletek adják el a legtöbb dohányárut, italt vagy pékárut.
Nem jut továbbá elég pénz illatszerre, papírárura, könyvekre, újságra és egyéb iparcikkekre sem, februárban ugyanis lejtőn maradtak a nem élelmiszert árusító üzletek. A KSH jelentése szerint a tél végén szinte az összes tevékenységcsoport forgalma csökkent. Tavaly még tartották magukat a gyógyszertárak, mivel a statisztikák szerint egész évben nem esett az eladásuk. Januárban és februárban azonban már az egészség megőrzése is drágának bizonyult, sőt, ezen termékek értékesítése zuhant a legnagyobb mértékben.
Emlékezetes, már leértékelt termékre sem igazán futotta év elején a lakosságnak, a kereskedők ugyanis nyakukon maradt készletekről, legfeljebb bámészkodó vevőkről, apadó kasszáról panaszkodtak országszerte. A magyarok többsége gyakorlatilag semmit nem vásárolt a januári nagy árleszállítások és kiárusítások alkalmával – adta hírül korábban a Medián. Ennek oka főként az, hogy a háztartások mostanra anyagilag kifulladtak, ráadásul a már meglévő terheik mellett a karácsonyi hiteleket is törleszteni kezdték. A friss adatok szerint nem érződött tehát itthon a február elején kézhez kapott megemelt minimálbérek vásárlóereje, vélhetőleg azért, mert a minimális többletpénzt kényszerűen máshol költötték el a családok. S bár eddig az éves minimálbér-emelés éreztette hatását a kiskereskedelemben, ezt idén agyoncsapták a közelmúlt horribilis áremelései is.
Ahogy azt a Magyar Nemzeti Bank friss stabilitási jelentése is megállapítja: a legtöbb magyar család megélhetési költségei és a kölcsönök törlesztéseinek mértéke immár jócskán meghaladják az átlagháztartások összjövedelmét. Az eladósodott magyarok emiatt már kénytelenek a bevásárláskor is spórolni, ez látszik a statisztikai adatokon.
Ennek megfelelően nem sok jóra számítanak a piaci szakértők, hiszen már a tavalyi is a gyász éve volt a kereskedőknek a sorozatos, hónapról hónapra negatív tartományban maradó eredményükkel. Az idei első fél évben ráadásul a vásárlóerőt a hatósági áremelések és a magas közüzemi számlák is visszahúzzák. Az szinte biztos, hogy a megszorítások nagy vesztesei, a drágább iparcikkeket, tartós fogyasztási termékeket (bútort, gépjárművet, számítástechnikai, háztartási gépeket) kínáló üzletek 2008-ban még nem szedik össze magukat. Legfeljebb az olcsóbb ruházati termékeket, cipőket, kisebb háztartási eszközöket kínáló boltok hanyatlása mérséklődik, s mivel enni kell, a drágulások ellenére talán az élelmiszer-kereskedelem fejlődik valamenynyire az év második felében. Feltéve, ha addig nem történik újabb árrobbanás, a Kopint–Tárki és az Agrár-Európa Tanácsadó Kft. által már most biztosra vett 9-10 százalékos áremelkedésen kívül. Ezen túlmenően kérdéses még, hogy csapolják-e további központi intézkedések a vásárlóképes jövedelmet.
Az Eurostat gyorsbecslése szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 2008. februárban az Európai Unió 27 tagállamában átlagosan két százalékkal nőtt. A tagállamok közül a leggyorsabban Szlovákia és Litvánia változatlan áron számított kiskereskedelmi forgalma bővült, ugyanakkor a magyar kiskereskedelmen kívül csökkenést mértek Németországban és Spanyolországban is.
origo.hu
A következő három évre szóló bérmegállapodás is azt jelzi, hogy középtávon is javul a tervezhetőség a gazdaságban
