Bétazen harminckettedszer

Harminckettedik alkalommal rendezik meg a Bétazent, a Békés–tarhosi zenei napokat, amelynek megnyitója 21-én, szombaton lesz. Az alapokat még Gulyás György rakta le, aki annak idején később legendássá vált zeneintézményt vezetett, ahonnan sok művész indult. Mások mellett például az a Szokolay Sándor zeneszerző, aki most a díszelnöki szerepet tölti be. Gulyás György munkásságát Kodály Zoltán is nagyra becsülte. Nem véletlen, hogy a nyári program szlogenjét tőle vették kölcsön a szervezők: A zene mindenkié. A másik mottó Gulyás Györgytől származik, s aktualitása mára sem kopott meg: Vidékről is lehet Európával együtt lépni.
Gulyás György „kastélyfoglaló” lendülete anno ugyan keleti mintára hasonlított, ám történelmi érdeme, hogy az intézet működését sajátosan magyar szellemiségű tartalommal képzelte el s valósította meg. A karnagyként és kórusvezetőként ismertté vált Gulyás munkálkodását nem nézték jó szemmel az embertelen arcú szocializmus idején, ezért Tarhosról távoznia kellett. A grófi ingatlan talán meg sem menekülhetett volna az enyészettől, ha fizikai létét nem konzerválja az iskolaépítés ötlete.
E hét végén Domokos László megyei közgyűlési elnök köszöntőjével kezdődik a zene ünnepe Békés–Tarhoson, majd megszólalnak a fanfárok. A Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok adnak koncertet, hangversenymester Juniki Spartakus, szólista Gyöngyössy Zoltán fuvolaművész. A fuvolakurzust Matuz István vezeti, a vonószenekari tábor karmestere Somogyi-Tóth Dániel. A vésztő–mágori történelmi emlékhelyen szabadtéren hallgathatják klasszikus szerzők műveit az érdeklődők. Az ínyenceknek sokat ígér a Classicum Brass Quintett rézfúvós együttes koncertje. A társművészetek sem szorulnak háttérbe: Szikszay Sándor mézeskalácsos mester halálának hatvanadik évfordulója tiszteletére emlékkiállítás nyílik, a Bibliáról református konferencia szól. Bagyinszki Zoltán fotóin Magyarország reneszánsz kapuival szembesülhetünk, majd a Jókai színház művészei Wass Albert igazságával ismertetnek meg bennünket.