Csak műfajokban gondolkodik

A színházigazgatókat a fenntartó, elsősorban az állam vagy az önkormányzat választja ki, így a politika is szerepet játszik a döntésben, ez azonban jelenleg elkerülhetetlen Vasvári Csaba, a székesfehérvári Vörösmarty Színház új direktora szerint. Az utóbbi időben sokat támadott színész-rendező a Széles Gábor vállalkozóhoz fűződő kapcsolatáról és a regionális színházi együttműködés tervéről is beszélt lapunknak.

Milyen szándék vezeti az embert, amikor színházigazgatónak jelentkezik?
– Nehéz erről beszélni, hiszen elsősorban személyes, belső okok vezettek. Az ember élete egy adott szakaszához érve elhatározza magát az általa fontosnak tartott feladatra. A dolgok szerencsés együttállása is kellett ehhez.
– Más, nagy szakmai múlttal bíró pályázók is voltak. Mit gondol, miért önre esett a választás?
– Erről a rám szavazó képviselőket kellene megkérdezni. Valószínűleg a közgyűlés többségének az én pályázatom volt a legszimpatikusabb. Valamiért bennem látták azt az embert, akire rá lehet bízni a színházat.
– A közelmúlt igazgatóválasztásai okán sokan politikai ügyekről beszélnek, önnel kapcsolatban is…
– Valóban politikai döntés volt, hisz a városi képviselő-testület szavazott, ahol politikusok ülnek. Lehetne persze madárjóslással, kávézacc-kiöntéssel, sorsolással dönteni a vezetők személyéről. Természetesen a választott politikusoknak felelősségük van, érdekük, hogy a következő ciklusra is nyerjenek mandátumot. Egyébként az idők kezdete óta az önkormányzati vagy állami fenntartású intézmények vezetőit szakmai kritériumok, pályázati feltételek alapján, de mégiscsak politikai döntéssel jelölik ki.
– Ejtsünk szót Széles Gáborról is, aki Székesfehérvár életében jelentős szerepet játszó vállalkozó, s az önnek munkát adó Ekho Televízió tulajdonosa…
– Természetesen minden mindennel összefügg. Ezt a kapcsolatot nem tudom és nem is akarom letagadni. Személyes jó viszonyban vagyunk, családi kapcsolatban is álltunk. Stratégiai tanácsokkal segített, s remélem, segít majd a jövőben is. Egyébként az idő dönti el, hogy én hogyan működöm mint intézményvezető. Előre minősíteni ezt, épp politikai alapon, több mint bátorságnak tartom.
– A társulat többsége, akinek véleményezési joga van, ugyanakkor az eddigi igazgatót, Szurdi Miklóst támogatta. Nem kellene ezt is figyelembe venni a vezetőváltásnál?
– Furcsa lenne, ha a társulat nem a korábbi vezetőt támogatná. Tőle kapták a szerződésüket, ő a munkáltatói jogok gyakorlója, ez tehát logikus. Furcsa lenne, ha más mellé állnának, miközben a főnökük még hivatalban van. Rengeteg igazgatóváltást értem meg, ez az úgynevezett társulati szavazás méltányolandó dolog, a képviselőket befolyásolhatja is talán valamenynyire, de nyilván nem kötelező érvényű. Hozzáteszem: nem is a társulaté a felelősség ez ügyben.
– Az eredményhirdetés előtt pályázótársaitól szakmai segítséget kért arra az esetre, ha önt bíznák meg az igazgatással. Erre pedig nyilván azt lehet mondani: Vasvári Csaba vagy tudta az eredményt, vagy feltétlen szüksége van versenytársai szakmai támogatására.
– Csak annyit mondtam, ha adott esetben mellettem dönt a közgyűlés, lehetőséget teremtenék arra, hogy gondolataikkal, amelyeket összegyűjtöttek a pályázatukban, segítsék az intézményt. Szakmai támogatásra pedig kinek nincs szüksége? Kevés olyan igazgató van, aki egyedül csinál színházat. Van egy általam jónak tartott, képességeit már bizonyított művészeti vezetőm. A szakmai támogatást egyébként azok nyújtják majd, akik kérésemre az intézményben fognak dolgozni. Szorosan vett szakirányú vezetői tapasztalatom sincsen. Persze nehéz lenne olyan embert találni, aki úgy született, hogy volt már színigazgató. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy más irányú vezetői tapasztalataim vannak, megtermékenyítően hatott a színházi gondolkodásomra az, hogy egy tévécsatorna vezetője lehettem.
– Mi várható Fehérváron a következő évadban?
– A jelenlegi igazgató tervezte, így a módosításokról korai lenne nyilatkozni. Most ott tartok, hogy szeretnék betekintést nyerni a produkciók mögött lévő szerződésekbe. Szeretném tudni a kötöttségeket. Én nem ilyen műsortervet állítottam volna össze. Darabterveim egyelőre nincsenek, műfajokban gondolkozom. A társulat mélyebb ismeretében kell majd a konkrét tervekkel foglalkozni.
– Változik-e a színház társulatának összetétele?
– Szeretnék mindenkivel elbeszélgetni. Nagyobb változások biztos, hogy nem lesznek, hiszen mindenkinek szerződése van a következő évadra. Amorális dolog lenne bárkit is kitenni az utcára júniusban. A társulaton egyébként változtatni kell majd később, főként a szerepkörök és a szakmai felkészültség kritériumai alapján.
– Mik a hosszú távú tervei?
– Átjárható, szerethető kulturális agorát kívánok létrehozni. Emelem a bemutatók számát, szeretném a város egyéb kulturális intézményeivel megteremteni az együttműködést, felvenni a kapcsolatot a térség színházaival. A régió színházigazgatói szándéknyilatkozatban fejezték ki, hogy szívesen együttműködnének velem.