(Brüsszel)
Nyolcvannyolc óta, mióta a versenyen „hanggal” is nevezni lehet, magyar tenorénekes még nem nyert díjat az Erzsébet királynő zenei versenyen. A versenyzőket hatalmas médiafigyelem kísérte: az Arte, a francia–német európai kulturális csatorna végig élőben közvetítette a versenyt és a 24-i díjkiosztót; a „fél ország” róla beszélt Belgiumban, Európa és a világ is megismerhette a magyar nyertest. A világsajtó szerint Brickner Szabolcs az első díj bejelentése után a meglepetéstől és meghatottságtól „szólni nem tudott”.
Nem egészen így volt, mondta a fiatal énekes Robák Ferenc belgiumi magyar nagykövet szervezésében tartott sajtóreggelin, amelyen részt vett Reményi Krisztina, a Brüsszeli Magyar Kulturális Intézet művészeti igazgatója is, aki a nagykövettel versengve segítettet és „drukkolt” Brickner Szabolcsnak. A tenorénekes eddig Magyarországon 6-7 országos versenyen vett részt. Első nemzetközi versenyén négy évvel ezelőtt második díjat kapott Németországban, ahová hoszszabb időre visszatért: zenei diplomája után most fejezi be kétéves stúdiumát Augsburgban. A zenével akkor ismerkedett meg, amikor hatéves korában zongorát kapott, amit alig ért fel; karrierjét kiskorában klarinétosként kezdte, de azután, mint mondta, rátalálta az éneklésre, az éneklés pedig őrá.
Érdekesség, hogy családjában nem volt zenész felmenő. Édesapja ugyan amatőrként meg-megszólaltatta a hegedűt, édesanyjának pedig szép hangja van, de jellemző, tette hozzá, hogy „bátyám olyan botfülű, hogy az hihetetlen”.
Az Erzsébet királynő verseny megnyerése hatalmas lehetőséget nyit előtte – az ügynökök tolonganak érte.
A legjobb európai színházakban szeretne főszerepet énekelni, amit „talán sikerül elérni” a következő öt évben. Természetesen Magyarországon is boldogan fellép, ha kap megfelelő szerepet.
Azt is elmondta a sajtónak, hogy „szerepálma” az Othello, amit „majd ötvenévesen” fog elénekelni.
Brickner kemény munkával érte el eddigi kimagasló sikerét. Elmesélte: tavaly a világ legnagyobb tenorja, Nicolai Gedda nyolcvankettedik születésnapjára gratulált levélben, amihez saját hangját mellékelte CD-n. Egy szép napon csöngött a telefon és egy hang szólalt meg: „Jó reggelt, Nicolai Gedda vagyok”. „Nem akartam hinni a fülemnek”, mesélte.
Azóta Brickner Szabolcs többször is járt Geddánál, a Genf melletti kis faluban, ahol él, hogy tanuljon tőle.
Hogy mennyi időt gyakorol? Naponta mintegy másfél órát, feleli. Az éneklés mintegy hetven százalékban mentális munka, a többi gyakorlás. Az adottság csak az alap, teszi hozzá.
A sajtóbeszélgetés végén visszatér a díjkiosztás pillanataira: „Bocskai-szerű díszmagyarba öltöztem és Fabiola királyné – aki nem is egyszer járt Magyarországon – azonnal felismerte”.
A magyar közönség augusztus 15-én találkozhat vele, amikor a Margitszigeten feleségével, a szoprán énekművésznő Hajnóczy Júliával lép fel a Rómeó és Júliában.
origo.hu
Megszólalt Jákob Zoltán a budapesti raktártűzről
