Függönybe varrt ezres bankók

A hír első hallásra hihetetlennek tűnik, és mégis igaz: a német szövetségi bank naponta több mint 840 ezer márkát vált be euróra, amely már hat éve felváltotta a német valutát. A gazdasági fellendülés egyik meghatározó előfeltételét szimbolizáló márka, amelynek mítosza tovább él, sok esetben véletlenek folytán kerül elő titkos rejtekhelyekről.

Kötelezi a pénzmosás megakadályozását szolgáló törvény a központi pénzintézetet arra, hogy jegyzőkönyvezze minden 30 ezer márka feletti összeg forrását. Így derül fény a meglepő felfedezésekre. A naponta előkerülő 840 ezer márka azonban csak a jéghegy csúcsa. Tavaly a szövetségi bank fiókjaiban több mint 11 millió márkát váltottak át euróra. Még ez is szerény öszszeg, ha figyelembe vesszük, hogy az országban továbbra is 14 milliárd márka kering, ebből hétmilliárd aprópénzben.
A takarékos német polgárok tehát ugyancsak spóroltak, s e mentalitásból fakadóan a legkülönfélébb helyekre rejtették megtakarított pénzüket, amelyek legtöbbször az egykori tulajdonosok halálát követően kerülnek elő. Az elhunyt mama lakásának felszámolása során például függönyökbe varrt ezres bankók örvendeztették meg az örökösöket. Hasonló rejtekhelyre bukkantak rá a nagymama lakását renováló unokák is a szoba tapétáinak eltávolítása során. Máskor az utódok a rájuk maradt öreg fiókos szekrényt eredetileg ki akarták dobni, végül azonban szerencséjükre úgy döntöttek, szétfűrészelik és eltüzelik. A feldarabolás során az egyik fiók kettős fenekében 140 ezer márkára bukkantak. „Nem mondhatók ritkaságnak az ehhez hasonló furcsaságok. Párnákba, padlópárkányok alá, virágcserepekbe rejtett bankók rendszeresen kerülnek elő” – mesélte az egyik bankfiók vezetője. Így azon sem lehet meglepődni, hogy nyugdíjas lakásába kihívott bádogos a WC eldugult levezető csatornájában 30 ezer márka maradványaira bukkant, miután az öregúr úgy vélte, a DM elvesztette érvényét és értéktelenné vált.
A szövetségi bank kötelezte magát arra, hogy díjmentesen és határidő nélkül veszi át mind a papírpénzt, mind az aprópénzt. Numizmatikusok időközben rádöbbentek, az érmek között értékes különlegességek találhatók. Így a mágneses hatású, G betűvel jelzett kétpfenniges a gyűjtők számára kiadott katalógusban kétezer eurót kóstál. A befutó aprópénzt újra felhasználják, azok ötvözete (75 százalék nikkel, 25 réz) ugyanis azonos más nemzetek valutájának összetételével. Ezek az országok, ahelyett hogy maguk kevernék össze érmeik ötvözetét, inkább megvásárolják a nemzetközi nyersanyagpiacon a németek jutányos hulladékát. Így a márka és a pfennig nemcsak az emberek emlékezetében él tovább, hanem például az indiai rúpiában és az amerikai centekben.

A DM. A márka diadalútja 1948. június 20-án indult. Amerikai kezdeményezésre ezen a napon került sor a valutareformra, négy nappal később pedig számtalan élelmiszer árának felszabadítására. A kirakatok megteltek, eljött a várva várt gazdasági stabilitás. Mindez megalapozta a DM mítoszát. A németek harmada ma is visszasírja a szociális jólétet garantáló márkát.