Mesterséges emberek?

Az angol parlament május 22-én elfogadta az emberi őssejt és embrió kutatását szabályozó törvényt. Ellentmondásos rendelkezései miatt sokan támadják a jogszabályt, azt hangoztatva, hogy ezután a tudósok kedvükre alkothatnak majd a Frankenstein-filmekből ismert szörnyszülötteket, illetve gyárthatnak előre kiválasztott tulajdonságokkal bíró kisbabákat.

A törvény legtöbb ellenérzést kiváltó fejezete engedélyezi az emberi és az állati őssejtek laboratóriumi egyesítését. A brit genetikusok emberi örökítőanyagot juttathatnak majd állati őssejtekbe és viszont. A sejt fejlődését ezután tizennégy napon keresztül tanulmányozhatják. A két hét letelte után el kell pusztítani az embriókat, és az anyaméhbe való beültetésük is tilos – nyilatkozta lapunknak Nagy László, a Debreceni Egyetem tanára, a Genomikai Kutatás az Emberi Egészségért Konzorcium vezetője. Az állati őssejtek felhasználását az indokolja, hogy emberi őssejtből igen kevés áll rendelkezésre. Az is elképzelhető a törvény szövege alapján, hogy a kutatók emberi és állati géneket vegyesen tartalmazó őssejteket hozzanak létre, és ezeket például egerekbe ültessék. A genetikus elmondta, hogy számos betegség, így az Alzheimer- és a Parkinson-kór gyógyításában is felhasználható eredmények születhetnek így. A kísérleteket, csakúgy, mint eddig, minden esetben engedélyeztetni kell. Magyarországon az őssejtkutatás szabályozására még nem született törvény, a genetikai kísérleteket az Egészségügyi Tudományos Tanács etikai bizottsága engedélyezi.
Lehetővé teszi a törvény a köznyelvben „megmentő testvéreknek” nevezett embriók genetikai szelekcióját is. E magzatok segítségével beteg testvéreiket lehet meggyógyítani, ha születésükkor felhasználják a köldökzsinórvérből nyerhető embrionális őssejteket (természetesen a születendő gyermeknek nem esik baja). Őssejtekből az összes sejttípus létrejöhet, így alkalmasak sokféle, sejtpusztulással járó betegség gyógyítására. Orvosi felhasználásukat azonban korlátozza, hogy a befogadó szervezet sejtjeivel genetikailag hasonlónak kell lenniük, általában a beteg saját őssejtjei a legalkalmasabbak e célra. Számos cég foglalkozik azzal, hogy a születéskor levett őssejteket lefagyasztja és a felhasználásig biztonságban megőrzi.
Minthogy nem mindig áll rendelkezésre saját őssejt, néhány esetben a testvér őssejtjeit is fel lehet ilyen célra használni. A testvérek azonban átlagosan csak felerészben hordoznak azonos géneket. A most elfogadott törvény engedélyezi, hogy egy beteg gyermek meggyógyítása érdekében az anya mesterséges megtermékenyítéssel új babát hozzon világra. A megtermékenyítés előtt pedig kiválaszthatják a leginkább megfelelő zigótát (megtermékenyített petesejtet), és azt ültethetik be az anya méhébe. Ez az eljárás egyáltalán nem tartozik a tudományos fantasztikum világába. A vérszegénység ritka típusával, a béta-talasszémiával küzdő hatéves Zain Hasmi szülei 2002-ben egyedi engedélyt kaptak az angol hatóságoktól, hogy az orvosok megvizsgálhassák születendő következő gyermekük génállományát, és ezután dönthessenek megtartása felől. A leendő testvér ugyanis lehetséges csontvelődonor lehetett volna a kisfiú számára, aki enélkül csak rendszeres vérátömlesztések és állandó gyógyszeres kezelés segítségével maradhat életben. Erőfeszítéseik mindeddig nem vezettek eredményre. A törvényi rendelkezést azonban számos társadalmi szervezet hevesen kritizálja arra hivatkozva, hogy ezután „rendelésre” fognak gyerekek születni.
Genetikailag módosított emberek már ma is élnek, a legtöbbjük nemrég töltötte be tizedik évét. A kilencvenes években egy New Jersey-i reprodukciós központ orvosai terméketlen nők petesejtjébe fecskendeztek egy donor petesejtjéből származó sejtplazmát. A plazmában mitokondriumok, a sejt energiatermeléséért felelős sejtszervecskék is voltak. A mitokondriumok régen különálló baktériumokként éltek, bennük még mindig található egy rövid DNS-molekula, így a donor néhány génje is átkerült a születendő gyermekbe. A kezelés sikeresnek bizonyult, az addig meddő nőknek gyermekeik születtek, akik mind a mai napig egészségesek. Az amerikai hatóságok mégis betiltották az eljárást, arra hivatkozva, hogy nem ismertek a technológia hosszú távú hatásai.
Számos betegség a mitokondriumok rendellenes működésén alapszik, így például a gyakran halálos idegrendszeri betegség, a Leigh-szindróma. A Newcastle-i Egyetem kutatói most arra készülnek, hogy a hibás mitokondriumokkal rendelkező nők megtermékenyített petesejtjének magját egy donor petesejtjébe fecskendezik, így az utód az egészséges mitokondriumokat örökli (az apától a gyerek nem örököl mitokondriumokat). A technológia sok veszélyt rejthet. A sejtmaggal együtt beteg mitokondriumok is átkerülhetnek a donor sejtjébe, így ott is kialakulhat a betegség, és az sem biztos, hogy az új sejtmag és a mitokondriumok együtt tudnak működni.