Napi sajtószemle

Suddeutsche Zeitung
John McCain és gyűlöletprédikátora címen a balliberális német lap arról számol be, hogy immár nemcsak a demokrata párti elnökjelöltségért versengő Barack Obamának van baja egykori lelki atyjával, hanem a republikánus McCainnek is, mégpedig hasonló témákban. Ugyanis John Hagee „hajmeresztő dolgokat” mondott korábban a holokausztról. A republikánus jelölt azonnal „elhatárolódott”. Ugyanakkor Obamának tovább kell harcolnia azon rágalom ellen, hogy muzulmán lenne, holott kijelentette csütörtökön is: „Nem igaz, nem vagyok muzulmán és sohasem voltam az.” Ezt a kijelentését a floridai Boca Ratonban tette egy zsidó közösség előtt elmondott beszédében. Azt is elmondta, hogy sohasem tárgyalt se a radikális iszlamista Hamásszal, sem a Hezbollahhal. Ezzel egy időben arról is biztosította hallgatóságát, hogy „számos mentorom és tanárom zsidó volt, és azt hiszem, hogy Izraelnek mély kapcsolatai vannak az Egyesült Államokkal”.
A beszéd idején egy ember azzal támadta Obamát, hogy: „Ha magát Barrynek hívnák és nem Baracknak, akkor magára szavaztam volna.” Obama így felelt a vádra: „Gyerekkoromban Barrynek neveztek, de később elhatároztam, hogy vállaljam kenyai örökségemet és valódi nevemet, a Barackot használom.” Obama felszólította a választókat, hogy ne a nevét vagy a bőrszínét, hanem a politikáját értékeljék.


Al Ahram
A nagy befolyású egyiptomi hetilap angol nyelvű kiadásában megjelent cikk ismerteti, hogy olyan tekintélyes izraeli értelmiségiek is, mint Amnon Rubinstein, aki oktatási és igazságügy-miniszter is volt, az egész izraeli társadalmat megrázta, amikor rádióinterjújában még áprilisban elmondta: az izraeli állam megszűnik. Az ország egyre több politikusa és számos cionista mind nyíltabban fejezi ki meggyőződését, hogy „az izraeli entitás útban van az elmúlás felé”. Az ilyen meggyőződést hangoztatók három tényezőre alapozzák súlyos jóslatukat: az egyik a külső fenyegetés, a másik a bizalom hiánya az állam jövőjében, a harmadik pedig a társadalomban mind erősödő polarizáció. Rubinstein kiemelte, hogy Izraelnek nem sikerült hatékonyan fellépnie az arab fenyegetéssel szemben – elsősorban abban az értelemben, hogy nem oltotta ki a vágyat a palesztinokból a jogaik kivívásáért folytatott küzdelem terén. Míg a palesztinok államalkotói jogát a világon mindenki elismeri, a zsidókéval kapcsolatban nem csak az arab és muzulmán világban vannak súlyos kételyek. A világ zsidósága pedig már az izraeli életet fenyegetőbbnek kezdik tekinteni, mint az antiszemitizmust világszerte. Egyre több izraeli szerez európai útlevelet, hogy adott pillanatban menekülhessen. Mi ez, ha nem a vég kezdete a zsidó állam számára?