Az Európai Parlament (EP) legforgalmasabb szárnyában helyezte el kiállítását Becsey Zsolt néppárti fideszes képviselő A sokféleség laboratóriuma – A multikulturalizmus évszázadai a Bácskában és a Bánságban címmel. A ma 11 órakor záró tárlatot a képviselő azzal a céllal rendezte, hogy a Kárpát-medence délkeleti részén őshonos nemzeti és etnikai kisebbségeinek létével és történelmével ismertesse meg annak látogatóit.
A dél-alföldi kötődésű magyar képviselő a kiállítással arra a kérdésre is keresi a választ, hogy lesz-e végre uniós fellépés az e térségben élő őshonos nemzeti és etnikai kisebbségeknek a védelmére, és hogy a sokszínűség hordozóit meg kívánja-e tartani az Európai Unió, vagy utat enged-e a térségben a nemzetállami felfogásból eredő homogenizáló törekvéseknek. Az ünnepélyes megnyitón Habsburg Ottó, a Nemzetközi Páneurópai Unió tiszteletbeli elnökének levelét olvasták fel, amelyben kiemelte, hogy a területet „dolgos nemzeti közösségek és nem kisebbségek népesítették be… Csak később, a nemzetállamok erőszakos kialakításának kísérlete után – a versailles-i békerendszer révén – került be a köztudatba a kisebbség kifejezés, mely valójában őshonos kultúrákat és közösségeket takar, és megpróbálta a Habsburg Birodalomban ismeretlen, úgynevezett többségi nemzet fogalmát bevezetni.”
A kiállítás harmadik napján Adrian Severin, a román szociáldemokrata EP-delegáció vezetője – a magyar Tabajdi Csaba romániai megfelelője – éles tiltakozó levelet küldött Harald Romerhez, az Európai Parlament főtitkárához. A volt külügyminiszter már levele elején kifogásolta, hogy Trianon „igazságtalan” lett volna Magyarországra nézve. Severin kifejtette: történelmi kérdésekben „nem vagyunk ellene a nézetek kifejtésének, de szerintünk az ilyenfajta tevékenységeket az Európai Parlamentben nem lenne szabad eltűrni”. Severin levelének további része Becseyt arról leckézteti, hogy Trianont nem szabadna aktualizálni és a magyarokat áldozatoknak beállítani.
Szijjártó Péter: Magyarország és benne Budapest biztonsága egészen kivételes Európában