Támadás indult a család intézménye ellen?

Nem ért egyet a katolikus egyház az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatával, és tiltakozik a tavaly decemberben elfogadott törvény ellen, amely szinte a házasság szintjére helyezi az ilyen típusú viszonyt – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Bíró László püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) családügyi bizottságának elnöke. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nyilatkozata szerint ez „veszélyes támadást jelent a társadalom alapvető intézménye, a család ellen”.
Bíró László meglátása szerint a házasságon kívüli párkapcsolatok törvényi szintű elfogadása, ideértve az egyneműek együttélését is, „gyengíti a társadalom életerejét” és veszélyezteti a felnövekvő gyermekek egészséges fejlődését. Hangoztatta azt is, hogy a püspöki konferencia szerint a család a gyermekek nevelése szempontjából mással nem helyettesíthető. Bíró László felhívta a figyelmet arra is, hogy a politikusoknak szem előtt kell tartaniuk a társadalom védelmét, ezért olyan jogszabályokat kell hozniuk – mondta –, amelyek erősítik a családokat, a fiatalokat pedig gyermekvállalásra buzdítják.
Hámori Antal, a Magyar Katolikus Családegyesület életvédő fórumának alelnöke bejelentette: saját nevében beadványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, amelyben kérte, hogy a testület mondja ki: az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatáról szóló törvény alkotmányellenes, mert „sérti az egy férfi, egy nő életközösségét magában foglaló házasság jogintézményét”.
Bíró László a sajtótájékoztatón szólt arról is, hogy áprilisban, még mielőtt az Európa Tanács szavazott volna az abortusz liberalizálásáról, levélben fordult a képviselőkhöz, kérve, hogy ne fogadják el a terhességmegszakítás megkönnyítését. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia családügyi bizottságának elnöke sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a strasbourgi testület 109 szavazattal 69 voks ellenében megszavazta az abortusz liberalizálását. Megítélése szerint az abortusz mindenféle korlátozás nélküli engedélyezése ellentétben áll az európai emberjogi konvencióval, amelynek éppen az a célja, hogy védje az emberi méltóságot és az emberi jogokat. – Az emberi méltóságnak azonban „megkerülhetetlen sarokköve az élethez való jog, ez pedig megilleti a meg nem születettet is” – jegyezte meg.