A Dél-Dunántúlon kisöpörték a kasszát

Felrúgta saját akcióprogramját a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács: legutóbbi ülésén váratlanul felosztotta a 2013-ig elkölthető oktatási forrásait, kizárva ezzel a kétévenként szakaszosan pályázni kívánó önkormányzatokat a fejlesztési lehetőségekből – közölték a tanács Baranya, Somogy és Tolna megyét képviselő fideszes tagjai tegnap. Puskás Imre, a Tolna Megyei Közgyűlés fideszes elnöke szerint „kapuzárási pánik” irányította a döntéshozókat. Leszögezte: pártdöntés született az MSZP-n belül, hogy a 2010-es választásig minden pénzt el kell költeni. A döntés szerint 2013-ig rendelkezésre álló, iskolafejlesztésre fordítható 22,3 milliárd forintból a jelenlegi harminc pályázó több mint 20 milliárdot kap, a többi településnek mindössze 1,7 milliárd forint maradt. Arra a kérdésre, hogy a döntés szolgálhat-e kampánycélokat, egyértelmű igennel válaszolt. – Egyrészt most ők dönthetik el, kinek adják a pénzt, másrészt 2010-ig a pénzosztó szerepében tetszeleghetnek – fogalmazott Puskás Imre.
A politika felülírja a szakmát – vélték a tanácstagok, akik Horváth Zoltán baranyai közgyűlési alelnök szerint egyöntetűen elutasítják a döntést, és levélben fordulnak az irányító hatósághoz, az európai uniós forrásokat felügyelő miniszterhez, sőt Brüsszelhez is, hogy semmisítsék azt meg.
Potápi Árpád, Bonyhád polgármestere szerint lóvá tették őket, többéves előkészítő munkát, szabályokat, rendeleteket rúgtak fel a „törvénytelen döntéssel”. Jelezte, ezáltal értelmetlenné váltak a súlyos érdeksérelmek árán létrehozott intézményi integrációk, települési társulások fejlesztési tervei. Schmidt Jenő, a Somogy megyei Tab polgármestere szerint „önmagával megy szembe a kormány”, ha módszeresen követik az elvet, hogy 2010-ig a források 85-90 százalékát elosztják, az építőipar területén kapacitási gondok is felléphetnek.
A sajtótájékoztató résztvevői egyetértettek abban: a döntés sérti az esély- és a versenyegyenlőséget.
Feigli Ferenc, a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke lapunknak azt mondta, semmilyen politikai célt nem szolgál a döntés. – Eddig mindig az volt a probléma, hogy lassan jutnak el a pénzek azokhoz a jogos pályázókhoz, akik ezeket pályázat útján eredményesen elnyerhetik – idézte fel. Szerinte a legjobb döntés született, mert megkapják azok a pénzt, akiknek szükségük van rá. Rámutatott arra is, hogy aki eddig nem írta meg a pályázatát, az a rövid idő alatt nehezen tudja elkészíteni.