A kétes ügyek felelősei eltűntek

Nem ért egyet a vasúttársaság körüli gazdálkodást elmarasztaló számvevőszéki jelentés több pontjával sem a MÁV. A Magyar Államvasutak vezetése tegnap ugyanakkor elismerte, hogy több kétes ügylet felelősét sem találták meg. A számvevőszék azt javasolja a kormánynak: vizsgálja ki az eseteket, és intézkedjen a számonkérésről.

Nem fogadta el az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentésének több állítását tegnapi sajtótájékoztatóján a Magyar Államvasutak (MÁV) vezetése. Heinczinger István, a vasúttársaság vezérigazgatója kifejtette: a MÁV Cargo értékesítésében nem látnak kivetnivalót, azt a privatizációs törvényben rögzített eljárási rend szerint bonyolították le. A MÁV észrevételeiből fény derült arra is, hogy az ÁSZ által aggályosnak minősített, kétes ügyletek felelőseinek számon kérése nem vezetett eredményre.
A számvevőszék jelentésében foglalkozott például a Nyugati pályaudvar melletti nyolc és fél hektáros ingatlan szabálytalan eladásával is. A MÁV 2003 novemberében hirdette meg a területet, azonban a vasút a pályázat kiírása előtt nem szerezte be az ingatlanra elővásárlási joggal rendelkező cégek lemondó nyilatkozatát, s erről a MÁV a vételi felhívásában téves informá-ciókat adott. Az ÁSZ jelentésében rögzítette: az államvasutak vezetősége a mulasztás miatt kialakult tisztázatlan jogi helyzet ellenére sem állította le az ingatlan értékesítését. Neumann Márta, a MÁV jogi igazgatója tegnap az üggyel kapcsolatban közölte, hogy a hibás eljárásban végül a legtöbbet ígérőnek adták el a területet. Az ügyletből jogszerűtlenül kihagyott társaság pert indított, amit 2006-ban a Legfelsőbb Bíróság döntése zárt le. Az ítélet alapján az elővásárlásra jogosult cég kapta meg az ingatlant, ám mind a területet végül megszerző vállalkozás, mind az első vevő kártérítési igényt nyújtott be a MÁV-nak. Előbbi jelezte: összesen 17 milliárd forint kár érte, utóbbi pedig arról tájékoztatta a vasúttársaságot, hogy elmaradt hasznai 27 milliárdra rúgnak. Eddig egyik cég sem fordult bírósághoz követelésének behajtása miatt, ám ezt még megtehetik. A MÁV vizsgálatot indított, amely alapján feljelentést tett a rendőrségen, ám a nyomozó hatóság 2007 nyarán bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást – ismertette az ügy további fejleményeit Neumann Márta.
A vasúttársaság jogi igazgatója beszámolt még az ÁSZ-jelentésben szintén szereplő, 1,2 millió dollár értékű orosz államadósság törlesztése körül kialakult helyzetről. Ezen ügylet is az igazságszolgáltatás elé került, de ebben az esetben sem állapították meg a felelős személyét, a bíróság ugyanis bizonyítottság hiányában megszüntette az eljárást. A tranzakciót bonyolító korábbi alkalmazott ellen ugyan munkaügyi pert indított a MÁV, ám ennek tárgyalását a büntetőügy befejezéséig felfüggesztette az eljáró ítélkező fórum.
A felesleges tehervagonok eladása ügyében is indult büntetőeljárás. Egy 2003-as szerződés ellenértékeként a MÁV a vevőtől fedezetlen váltót fogadott el. A céget azóta felszámolták, így a vasúttársaság nem jutott hozzá pénzéhez. Itt is tett feljelentést az államvasutak, ám ez esetben is sikertelenül. Az Állami Számvevőszék jelentésében azt javasolta a kormánynak: vizsgálja ki a kétes ügyeket – mások mellett a MÁV Cargo magánosítását –, állapítsa meg, kit milyen mértékben terhel felelősség, és intézkedjen az érintettek számonkéréséről.