A márciusi és áprilisi magyarországi adatfelvétel eredményei szerint a magyarok kevesebb mint fele elégedett az életével, s kevesebb mint ötödük gondolja, hogy egy éven belül javul az életminősége. A magyarok a hazai gazdasági élet alakulását és a munkavállalási lehetőségeket tekintve is pesszimisták; kevesebb mint tíz százalékuk számít kedvező gazdasági változásokra, míg az unió állampolgárai átlagosan jóval optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően.
Az uniós tagságunkkal kapcsolatos korábbi lelkesedés hazánkban erős szkepticizmusba csapott át néhány év alatt, a megkérdezettek alig több mint harmada érezte azt, hogy az ország számára hasznos volt a csatlakozás – olvasható a jelentésben. Ezzel szemben az EU lakosságának fele még mindig kimondottan pozitívnak értékeli hazája tagságát. A magyarok csalódottságának legfőbb oka az, hogy úgy érzik, hazánknak nincs jelentős befolyása az unióban hozott döntésekre.
*
Erőteljesen csökkent a kormányba, a parlamentbe és a rendőrségbe vetett bizalom is. A kormányban a megkérdezettek 13 százaléka, a parlamentben 15 százaléka, a rendfenntartó erők munkájában kevesebb mint fele bízik. Viszonyításképpen, az EU összes tagállamának átlagában az emberek jelentős többsége megbízik saját rendőrségében.
– A felmérés jól tükrözi a valóságot, hiszen hat évvel ezelőtti gazdasági teljesítményünk alapján nemcsak elsők voltunk a 2004-ben az Európai Unióhoz csatlakozott országok között, de az EU-csatlakozással és országunk helyzetével kapcsolatban is optimisták voltak a magyar állampolgárok – reagált az Eurobarometer kimutatásaira lapunk megkeresésére Szájer József. – Az elmúlt hat év kormányzás ámokfutásának köszönhetően ez az optimizmus véget ért – tette hozzá az Európai Néppárt magyar delegációjának vezetője.
Az Eurobarometer jelentésének tegnapi bemutatóján Szent-Iványi István, az SZDSZ európai parlamenti képviselője úgy nyilatkozott: az emberek hangulata az elmúlt négy évben ijesztő romlásnak indult. Almássy Kornél, az MDF alelnöke pedig úgy vélekedett, hogy a rossz adókörnyezet és a vállalkozások ellehetetlenítése vezetett a rossz közbizalom kialakulásához. Kovács László hazánk uniós biztosa szerint az EU-ról alkotott negatív véleményért részben a politikát, a nemzeti kormányokat és a médiát terheli a felelősség. Kovács szerint a lisszaboni szerződésre éppen azért van szükség, hogy az EU demokratikusabb, az unió intézményrendszere pedig átláthatóbb legyen. Lapunk azon kérdésére, hogy az unió demokratikusabbá tételének szükségessége nincs-e ellentmondásban azzal, hogy 26 tagállamban nem kérdezték meg az emberek véleményét az uniós okmányról, az adó- és vámügyekben illetékes biztos egy kérdéssel válaszolt: „Demokratikusnak tekinthető-e egy népszavazás, ha az emberek nem tudják, miről szavaznak?” Ezzel arra utalt, hogy az ír referendumon a szavazók nem voltak tisztában a lisszaboni szerződés tartalmával. Kovács szerint még a 2009-es EP-választások előtt újra referendumot kellene tartani Írországban. – A népszavazás igennel végződhet, ahogy a nizzai szerződés esetében is 2001-ben és 2002-ben – vélekedett.
origo.hu
Videón a rekordméretű harcsa – százhat kiló volt a hal
