A magyarság túlélése forog kockán

Egyszerre több fronton vívja egyelőre meglehetősen kilátástalannak tűnő harcát a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ). A tét nagy, a mozgástér viszont kicsi. Kovács Miklóst, a KMKSZ elnökét a kárpátaljai magyarság megmaradásáért folytatott küzdelem esélyeiről kérdeztük.

Továbbra is dúlnak az indulatok a vereckei honfoglalási emlékmű körül. A szövetség mind a mai napig nem tudta kieszközölni az emlékmű felavatását sem, a különböző ukrán nacionalista szervezetek viszont már annak lebontását követelik. Hogyan tovább?
– Az emlékművet a millecentenárium méltatása jegyében szerettük volna felépíteni és felavatni, ám akkor ezt a politika nem tette lehetővé. Azóta viszont nem csupán felépült, hanem egyfajta indikátorrá is átalakult az emlékmű, amelynek az állapotán nagyon jól le lehet mérni, hogy hányadán is áll a kárpátaljai magyar kisebbség Ukrajnában. Már az emlékmű sem úgy épült fel, hogy az ukrán állam tett egy gesztust a KMKSZ mint jogi személy felé. Kellett hozzá egy nemzetközi jellegű intrika, amely során Kijev, nagyvonalúságát bizonyítva, Magyarországnak engedélyezte az emlékmű felállítását, amelynek elkészülte kisebbfajta ukrán belpolitikai vihart kavart, aminek következtében Kijev újra meghátrált, s így nem jöhetett létre annak államfői szintű felavatása. Ahhoz viszont, hogy valamiféle avatóünnepségre egyáltalán sor kerülhessen, előbb az emlékmű státusát kellene megoldani, ám a magyar kormány egyelőre elzárkózik az ezzel kapcsolatos jogi kérdések rendezése elől.
– Nincs előrelépés a kárpátaljai magyar oktatási rendszer helyzetét érintő problémák megoldása tekintetében sem. Nem hozott áttörést a kérdésben Sólyom László magyar köztársasági elnök és Viktor Juscsenko ukrán államfő hétfői megbeszélése sem.
– Valóban azt kell mondanom, hogy egyelőre megmerevedtek az álláspontok, azaz mindenki tartja magát a saját meggyőződéséhez. Számunkra egyébként ez a probléma a súlyosabb, annak ellenére is, hogy a magyar médiumokat főképpen az emlékmű körüli botrány foglalkoztatja. Az oktatással kapcsolatos ukrán intézkedések – a tantárgyak ukrán nyelven történő oktatása – ugyanis közvetlenül és létében fenyegetik a magyar oktatási rendszert. Azok végrehajtása ugyanis olyan halálos sebet ejtene a magyar oktatási rendszeren, amelyet, figyelembe véve az egyre romló demográfiai helyzetet és a kárpátaljai magyarság lelkiállapotát, aligha lehet majd valaha is orvosolni, illetve helyreállítani. A most zajló eseményeket tehát olyan tragikus kimenetelű drámai küzdelemhez lehet hasonlítani leginkább, amelynek tétje a kárpátaljai magyarság túlélése.
– Sokakat elbizonytalanított az idei kiemelt szintű ukrán érettségi is, amelynek egyenes következménye lehet, hogy az idén már kevesebb magyar érettségiző kerül be az egyetemekre és főiskolákra.
– Az ukrán érettségi eleve nagyon sok tehetséges magyar diáktól vonta meg a felvételizés lehetőségét, mások viszont a tesztvizsgákon veszítették el a felsőfokú tanintézménybe való bejutás esélyét. Mindez együttvéve olyan lavinaszerű folyamatokat indíthat el, amelyek a magyar nyelvű oktatás gyors leépüléséhez és megsemmisüléséhez vezethetnek.