Börtönt és vagyonelkobzást kértek

A brókerbotrány perének huszonhárom vádlottja közül tizenegyre letöltendő börtönbüntetést kért a vádhatóság, míg hat személy ellen felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását, tizenhárom esetében pedig vagyonelkobzást javasolt a Fővárosi Főügyészség. Az elsőrendű vádlott védője szerint Kulcsár Attilát az enyhítő szakasz alkalmazásával kell börtönbüntetéssel sújtani.

Két napon át, csaknem öt és fél órán keresztül ismertette a vádbeszédet a Fővárosi Főügyészség a Kulcsár-ügy néven is ismert brókerbotrány perében. Az ügyész tegnap letöltendő börtönbüntetést kért Kulcsár Attila mellett Kerék Csabára, a Britton Kft. ügyvezető igazgatójára, Rejtő E. Tiborra, a K&H Bank volt vezérigazgatójára, Mészáros Jánosra, a Britton másik vezetőjére, El Abed Hassan szír pénzváltóra, Garamszegi Gáborra, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-
helyettesére, volt szocialista városatyára, Bitvai Miklósra, az Állami Autópálya-kezelő Rt. volt vezérigazgatójára, Forró Tamás exújságíróra, Schönthal Henrikre, a pénzmosásban közreműködő Montrade Ltd. tulajdonosára, Dunai Györgyre, a Betonút volt vezérigazgatójára és Bende Péterre, a bróker ügyfelére. Felfüggesztett börtönbüntetést hat vádlott esetében javasoltak. A vádhatóság milliárdos értékben vagyonelkobzást is szükségesnek tart, a K&H Equities Rt. exbrókerétől 230 millió, Keréktől 176 millió, Hassantól 243 millió, Schönthaltól 626 millió, Váradi János volt kőbányai MSZP-s képviselőtől 320 millió forintot vennének el.
Sebes Péter, a sértett K&H Bank jogi képviselője arra kérte a Fővárosi Bíróságot, hogy kötelezze kártérítés megfizetésére többek között Kulcsár Attilát 8,6 milliárd forint, Rejtő E. Tibort 6,6 milliárd forint, Schönthal Henriket 1,4 milliárd forint értékben.
*
A jogász megjegyezte, a pénzintézet brókercégének ügyfelei várhatóan 46 milliárd forintnyi követelésük miatt perelik majd a céget. Sebes kifejtette azt is, hogy a bank back office részlege (rendesen ez a szekció nyújt háttértámogatást az ügyfelek kiszolgáláshoz) nem férhetett hozzá Kulcsár ügyfeleihez, a bróker saját számítógépes rendszert is működtetett, „óriási befolyásra tett szert”, amiben Rejtő E. Tibornak nagy szerepe volt.
A tárgyaláson a sértettek között találjuk az ÁAK és a Betonút Rt.-t is, ez utóbbi 10,5 milliárd forintos kárigényt fogalmazott meg Kulcsárral szemben, a cég korábbi 13 milliárdos befektetéséből ugyanis ennyi hiányzik. Valószínű, hogy a milliárdos követeléseket képtelenek lesznek teljesíteni a vádlottak (védőbeszédében Kulcsár ügyvédje, Zámbó Gyula ezt meg is említette), összesen ugyanis 6,3 milliárd forintot zároltak az ügyben, többek között a brókernek is a teljes vagyonát.
– Óriási trehányság uralkodott a K&H Equities Rt.-nél, Kulcsár Attila egy ilyen közegben szocializálódott, és itt sok rosszat tanult – kezdte védőbeszédét Zámbó Gyula, védence helyzetét Rejtő Jenő Elsikkasztott pénztárosához hasonlítva, aki gyenge jellemű emberként egyedül maradt húszezer dollárral, amikor a pénz kihasználva az őrizetlen pillanatot, elsikkasztotta az egyébként tisztességes köztisztviselőt. Az ügyvéd közölte, a brókercégben senki sem követelte Kulcsár iskolai papírjait (amelyek nem voltak meg), s bár nem volt rendelkezési és ellenőrzési jogosultsága a bank ügyvezető igazgatói posztjáig emelkedő alkusznak, az alkalmazottak ellenkezés nélkül biztosították számára a technikai számlát, amelynek segítségével milliárdokat sikkaszthatott el. Kulcsár célja Zámbó szerint az volt, hogy minél nagyobb hasznot termeljen a rá bízott pénzzel, s ezt bankon kívül, a szabad piacon látta megoldhatónak. – Az volt a munkája, hogy ügyfelei érdekében fektessen be – jelentette ki az ügyvéd. Ügyleteinél az érdemi szabályokat ügyfelei adták, akiknek várakozásai be is jöttek, sőt legtöbbjük szabad kezet adott Kulcsárnak. – Ha szerencséje van, meg tudta volna csinálni eredeti elképzelését, és a rá bízott pénz, illetve annak hozadéka sem tűnt volna el – nyilatkozta a védő, aki hangsúlyozta, Kulcsár hozta a brókercég forgalmának 60-70 százalékát, 2002-ben például 80 milliárd forintot. – Máig is sikeresen működő, profitot termelő üzletágakat hozott létre, működése tehát korántsem csak abból állt, hogy sikkasszon és azt leplezze – mondta. Azzal kapcsolatban, hogy miért mozgatta egyik ügyfél számlájáról a másikra a pénzeket (a vád szerint hiánypótlás miatt, hogy a pénzét követelő ügyfél ne szembesüljön azzal, számláján nincsen akkora összeg, mint amekkorának Kulcsár kimutatásai alapján lennie kellene), Zámbó így érvelt: amíg az ellenkezőjére nincsen bizonyíték, márpedig szerinte nincsen, addig el kell fogadni, hogy ezek a tranzakciók is az egyes ügyfelek utasítására történtek.
A védő szerint 10-12 milliárdra tehető a bűncselekmény elkövetési értéke, míg a kárérték kicsivel több mint 3 milliárd forint (az ügyészség szerint előbbi 23, utóbbi pedig 8,3 milliárd forint). Öszszességében Zámbó a vádhatóság sikkasztásra és magánokirat-hamisításra vonatkozó minősítésével egyetértett, ám úgy vélte, ezek lényegesen szűkebb körre vonatkoznak, mint ahogy azt az ügyészség gondolja. Indítványa az volt, hogy börtönbüntetésre ítéljék védencét, ám a Btk. enyhítő szakaszának alkalmazásával, tehát a minősített sikkasztás 5–10 évig terjedő büntetési tétele helyett csupán a 2–8 évig terjedő büntetési tétel alkalmazását mérlegeljék.
Ruttner György, Kerék Csaba védője az ügyészség nyomozati eljárását bírálta, más mellett a Kulcsár kihallgatásról készült és nyilvánosságra került videofelvétel alapján. Az ügyvéd kezdeményezte, hogy védencét bizonyítottság hiányában mentsék fel.