A cigányvajda levele. Levelet írt Borsod-Abaúj-Zemplén megye közelmúltban megválasztott cigányvajdája a miniszterelnöknek az ország szociális és munkaügyi helyzetének javítása érdekében – adta hírül az Észak-Magyarország. Lakatos Attila elképzelése szerint a leghátrányosabb helyzetű megyékben állami vagy önkormányzati szerepvállalással alapítványokat hoznának létre, amelyek célja a halmozottan hátrányos helyzetű emberek, családok munkához juttatása lenne, etnikumtól, nemtől, életkortól függetlenül, mert jelenleg ezen emberek egyetlen jövedelemforrása a segély.
Rendelkezésre állási járadék – ez a fogalom a szociális segélyezési rendszer új támogatási eleme a tervek szerint, amelyre azok lennének jogosultak, akik munkaképesek, de nem tudnak számukra foglalkoztatást biztosítani. Kőnig Éva, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium pénzbeli ellátási és nyugdíjbiztosítási főosztályának vezetője a Népszabadságnak úgy nyilatkozott: a korábbi segélyt felváltó rendelkezésre állási járadékra az lesz jogosult, aki nem kap munkát, s az önkormányzat sem tud számára munkalehetőséget felajánlani. A támogatást addig folyósítanák, amíg az igénylőnek nem tudnak munkát adni. Az egyelőre nem ismeretes, hogy mekkora lenne az „új” járadék összege, illetve, hogy milyen tartalmi újítást tartalmaz, ahogy az sem, milyen feltételrendszer szűrné meg az igénylők körét.
Az ügyben megkerestük a szaktárca sajtóosztályát is, ahonnan azonban lapzártánkig nem kaptunk választ. A rendelkezésre állási járadék alig tér el az álláskeresési járadéktól, amelyet azon az elven kapnak a rászorultak, hogy volt munkájuk, amit elvesztettek és pillanatnyilag nem tudnak elhelyezkedni. A kettő közötti különbség, hogy míg az újfajta járadék a jelenleg segélyben részesülők támogatásának átkeresztelésével továbbra sem nézi a valós munkaképességet, addig az álláskeresési járadék feltétele az egy évnyi szolgálati viszony.
A rendszeres szociális segélyben részesülők száma a Pénz-
ügyminisztérium szerint az idén
180-185 ezer ember lesz, ám Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter 200 ezerrel számol, akiknek, mint elmondta, legalább a fele képes dolgozni. A miniszter terveiből ugyanakkor nem derül ki, hogy miként szigorítanák a gyermekneveléshez nyújtott segélyek folyósítását, hiszen ma az is hozzájuthat ezekhez, aki még az óvodába, iskolába sem küldi el a gyermekét.
A rendszeres szociális segélyben részesítettek száma Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön 2000 és 2006 között 32 illetve 26 százalékkal nőtt, míg a foglalkoztatottság fokozatosan romlott.
