Kolonics György tegnap délelőtt azt tette, amit idestova harminc éve minden nap: edzett. Megszokott környezetében, a csepeli bázis közelében, a Kis-Dunán. Ám olyan történt vele, ami ez idáig csak egyszer: az egyik résztáv közben elvesztette az eszméletét, s hamar kiderült, még ennél is nagyobb a baj: leállt a szíve. Megpróbálták újraéleszteni, de nem sikerült. A helyszínre érkezett mentők sem tudtak segíteni rajta.
A hír megrázta a kajak-kenus társadalmat, sőt az egész magyar sportéletet. Órákon keresztül senki sem tudott egyetlen mondatot sem kipréselni magából. Kolonics versenytársa, Kozmann György azzal hárította el az érdeklődést, hogy ebben az állapotban nem tud beszélni, Angyal Zoltán szövetségi kapitány pedig csak annyit tudott kinyögni: Koló meghalt.
Ludasi Róbert, Kolonics edzője délutánra tudta annyira összeszedni magát, hogy elmesélje, mi is történt pontosan. „Páros edzés volt, Kolóék rendesen bemelegítettek, eveztek öt-hat kilométert. Ezután mentünk egy ezret, ami jól sikerült, majd odaálltunk ötszázhoz. Az is jó volt, de aztán Koló átszólt, hogy menjek oda, mert szédül. Mondtam neki, üljön rá a motorcsónakra, aztán azt, hogy dőljön hanyatt. Az arcszínéből látszott, nagyon rosszul van, úgy tűnt, nem kap levegőt. Biztattam Kozmann Gyurit, kezdje el pumpálni a mellkasát, aztán levegőt is fújtunk az orrába, közben kikiabáltam a partra, hogy hívjanak azonnal mentőt” – mondta az MTI-nek az 56 éves tréner. Majd a haláltusa felidézésekor a magyar egészségügyről is korképet festett: „Harminchét perc alatt ért ki a mentőautó! Van itt a közelben egy új állomás (július 1-jén adták át – a szerk.), de onnan nem tudtak kocsit küldeni, mert nem akadt olyan, amelyik fel lett volna szerelve életmentő készülékkel. Aztán amikor végre megérkezett, a mentősök folytatták az újraélesztést, Gyuri infúziót is kapott, de már semmi sem segített rajta.”
(Később az Országos Mentőszolgálat azt közölte, hogy a mentőautó 17-18 perc alatt ért ki.)
Döbbenetes. A sportolók az egészség jelképeiként magasodnak előttünk, különösen igaz ez az olimpiai bajnokokra. És lám, közöttük is arat a halál már egészen fiatalon. Négy évvel ezelőtt Fehér Miklós esett össze váratlanul a labdarúgópályán, s vesztette az életét, most pedig Kolonics György. (Zavadszky Gábor esete különbözik az övékétől, az ő halálát egyértelműen orvosi mulasztás okozta, amint azt jogerős bírósági ítélet is kimondja.)
Lehetetlen magyarázatot találni a tragédiára, az ember csak a sötétben tapogatózik. Fölsejlik a korábbi, durván egy évvel ezelőtti esemény, amikor Kolonics, ugyancsak edzés közben, rosszul lett. Ám ő mindig is céltudatos ember volt, nem bagatellizálta el az ügyet. Alaposan kivizsgálták, két héten keresztül hordott magával olyan készüléket, ami mérte a szívritmusát – az orvosok nem találtak semmiféle rendellenességet. Talán mégsem pillanatnyi gyengeség okozta akkor a megszédülését, hanem az volt a figyelmeztető jel, amit még komolyabban kellett volna venni. Ki tudja… De Ludasi Róbert azt is megjegyezte, más okból kifolyólag Kolonics a múlt héten is volt kivizsgáláson, s akkor is mindent rendben találtak nála.
A pletykára éhes emberek nyilván doppingszert sejtenek a háttérben, ám ennek eshetőségét Kolonics esetében ki kell zárni. (A részletesebb indoklást a vezércikkben olvashatják.) Így hát arra a következtetésre kell hagyatkoznunk, a versenysport manapság veszélyes üzem. Különösen az erő-állóképességi sportágakban, az atlétikában (a középtávfutóknál), a kerékpárban, az úszásban, az evezésben és a kajak-kenuban, ahol a versenyzők eszméletvesztés-közeli állapotban, túl a kétszázas pulzuson sanyargatják magukat. Nincs az az orvosi háttér, amivel erre minden kockázat nélkül fel lehetne készülni. Hát még, ha a mentő harminchét perc alatt érkezik a helyszínre.
Egy nappal ezelőtt a magyar kajak-kenusok pekingi kilátásait számba véve azt írtuk, Kozmann György és Kolonics György a hét aranyesélyes egység egyike. Arról ma még fölösleges beszélni, hogy
a helyükre valószínűleg beugró Sáfrán testvérek, Mihály és Mátyás mire lehetnek képesek. Egy esetleges aranyéremnél ugyanis sokkal nagyobb a veszteség. Az összes leendő pekingi bajnoki címről szívesen lemondanánk, ha Kolonics György újra közöttünk lehetne.
Megrendülten. „Kolonics György személyében a magyar sport igazi legendája, pályafutása csúcsán lévő klasszisa távozott az élők sorából.
A kajak-kenu család és valamennyi sportszerető ember számára elhunyta nem pusztán egyedülálló sportolói nagysága, hanem példaadó emberi tulajdonságai miatt is pótolhatatlan veszteség. Mindanynyian osztozunk családja, jelenlegi és korábbi edzője, valamint versenyzőtársai fájdalmában” – öntötte szavakba a kajak-kenu társadalom gyászát Baráth Etele, a szövetség elnöke. Az MKKSZ saját halottjának tekinti a sportolót.
Az Önkormányzati Minisztérium is gyászolja, egyúttal saját halottjának tekinti Kolonics Györgyöt. „Megrendülten értesültünk Kolonics György kétszeres olimpiai bajnok tragikus hirtelenséggel bekövetkezett haláláról. A család és sporttársai fájdalmában osztozunk. A hozzátartozók gyásza egyben sportszerető nemzetünk gyásza is. Kolonics György halálával
a pekingi olimpia előtt különös
súlya van annak, hogy pótolhatatlan veszteség érte az egyetemes sportéletet” – olvasható Gyenesei István miniszter levelében. Kolonics György a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje kitüntetettje volt.
„Kolonics György ezer szállal kötődött Csepelhez. Pályafutása, sikereinek előkészítése elválaszthatatlan volt a Kis-Dunától, a csepeli Duna-parttól, és ezt ő ahányszor csak lehetett, mindig szóba hozta. Olimpiai, világbajnoki és Európa-bajnoki győzelmei után soha sem mulasztotta el, hogy megemlékezzen Csepelről, amelyhez tragikus hirtelenséggel bekövetkezett haláláig hű maradt” – ez áll a Tóth Mihály polgármester által jegyzett levélben. Kolonics sikereit, kötődését Budapest XXI. kerülete tizenkét éve díszpolgári címmel ismerte el.
„A Magyar Olimpiai Bizottság mély megdöbbenéssel értesült Kolonics György kétszeres olimpiai bajnok kenus tragikus haláláról. Kolonics György, akit barátai és sporttársai Kolónak becéztek, igazi példakép volt, az olimpiai eszme és a fair play nagykövete. Halálával az egyetemes magyar sportot és az olimpiai mozgalmat fájdalmas, pótolhatatlan veszteség érte. A Magyar Olimpiai Bizottság az elhunyt Kolonics Györgyöt saját halottjának tekinti” – olvasható a MOB honlapján Schmitt Pál elnök aláírásával.
origo.hu
A mémek, amiért Magyar Péter börtönbe küldene! – videó
