Kényszerpályán mozog a jegybank

Ismét kamatemelésre kényszerül mai ülésén a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa – vélekedik egységesen az elemzői kar, ám egyre többen figyelmeztetnek arra is, hogy a jegybanknak nem szabad a piac nyomására kamatemelési spirálba zuhannia. Egyes közgazdászok egyenesen azt mondják: a folyamatos kamatemelés sokba kerül, és alkalmatlan az infláció visszaszorítására.

Olyan kényszerpályán mozog a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amely egyre több veszélyforrást hordoz magában – figyelmeztetnek közgazdászok a jegybank jelenlegi kamatpolitikájával kapcsolatban. Az MNB monetáris tanácsa ma dönt az alapkamat mértékéről, s az elemzői kar egységesen úgy véli: a növekvő inflációs nyomás miatt a testület további 25 bázisponttal, 8,75 százalékra emeli az irányadó rátát.
A szigorítás hátterében a vártnál lényegesen rosszabb májusi inflációs adatok, a romló inflációs várakozások, valamint az ugyancsak kedvezőtlen friss béradatok állnak. A kamatemelés irányába mutat a magyar állampapírok iránti gyenge kereslet és a befektetők által elvárt kamatfelár növekedése, azaz az államadósság finanszírozásának drágulása is. A piacot aggasztja a kormány áfaemelési ötlete is: egyre konkrétabb információk szivárognak ki arról, hogy a kabinet az áfa két százalékpontos emelését tervezi 2009 január elsejétől, ez pedig – a közvetlen dráguláson kívül – az eddiginél is jobban gerjesztené az inflációs várakozásokat. Ebben a környezetben, úgy tűnik, az MNB nem tehet mást, mint hogy újabb szigorítás mellett dönt – vélekednek az elemzők, akik ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy a jegybank könnyen kamatemelési spirálba zuhanhat. Az aggályok nem alaptalanok, hiszen 2002–2003-ban már lejátszódott a mostanihoz hasonló folyamat: a hazai valuta 236 forintra erősödött az euróval szemben, jelentős spekuláció indult meg a forint ellen, ami beavatkozásra kényszerítette a jegybankot. A sáveltörlés nyomán most ugyan szabadon lebeghet a forint, ez azonban nem zárja ki, hogy spekulánsok újabb támadást indítsanak a forint ellen.
– A hazai drágulás jelentős részéért külső tényezők a felelősek, ezeket nem lehet befolyásolni az alapkamat emelésével – mutatott rá lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, aki szerint önmagában a 7 százalékra ugrott infláció miatt nem kellene kamatot emelnie a jegybanknak. Mint mondta, ennél sokkal veszélyesebb, hogy az inflációs várakozások is látványosan romlottak az elmúlt hónapokban. A Reuters legfrissebb elemzői konszenzusa már azt mutatja, hogy a pénzromlás átlagos üteme az idén eléri a 6,5 százalékot, jövőre pedig a 4,4 százalékot. A magyar állampapírpiac gondjai Suppan szerint egyre nyilvánvalóbbak, ez pedig ismét a szigorítást indokolhatja. Az elemző drámainak nevezte, hogy a múlt héten a hároméves államkötvények hozama már 10 százalék fölé kúszott. – A magas kamatfelárak egyértelműen a magyar gazdaság iránti gyenge befektetői bizalmat tükrözik – mondta Suppan.
Már a jegybank májusi kamatemelését is feleslegesnek tartja Róna Péter jogász-közgazdász, aki lapunknak nyilatkozva úgy vélte: az MNB kamatpolitikája, bár sokba kerül, alkalmatlan az infláció viszszaszorítására. Róna szerint az inflációt a hitelállomány gerjeszti, a jegybank által követett kamatpolitika pedig a hitelek jelentős részére semmiféle hatással nem bír. Ennek oka, hogy a hitelek csaknem kétharmadát devizában vették fel az adósok. – A kamatdöntéseknél az MNB figyelmen kívül hagyja a hitelállomány és a pénzkínálat alakulását. Az MNB azért emeli a kamatokat, mert a pénzpiacokat szolgálja ki – húzta alá a közgazdász, aki szerint az eddigi kamatdöntések is a nagy bankok várakozásai szerint alakultak.
Róna a monetáris tanácstagok külön megnyilvánulásaira is felhívta a figyelmet. Megjegyezte, a sajtóban és más orgánumokban megjelent nyilatkozatok egyértelmű jelei annak, hogy a jegybanki testületen belül feszültség uralkodik. A júniusi kamatemelésre a legegyértelműbb utalást eddig Kopits György monetáris tanácstag tette június közepén, aki azt mondta, hogy a májusi kiábrándító inflációs adat, valamint az élelmiszer- és energiaárak globális emelkedése „majdhogynem elkerülhetetlenné teszik” a további monetáris szigorítást. Ennél lényegesen gyengébben, de utalást tett a kamatemelés lehetőségére Simor András jegybankelnök és Karvalits Ferenc alelnök is. Az elmúlt hónapokban meghozott kamatemelések mellett érvelt június elején Bihari Péter is az egyik napilapban megjelent írásában.
Múlt hónapban a 12 monetáris tanácstag közül nyolcan tették le a voksukat a kamatszint 25 bázispontos emelése mellett, hárman a kamat tartására szavaztak, míg Bánfi Tamás az irányadó ráta csökkentését javasolta.