Kettészakadhat Koszovó

Az Európai Bizottság egyik szóvivője szerint nincs jogi alapja annak, hogy a koszovói szerbek megalakították saját „tartományi parlamentjüket” Kosovska Mitrovica északi részén. Egyre több diplomata fogalmaz úgy, hogy Koszovó „puha megosztásának” irányába indult el.

Nem voltak jogszerűek a Koszovó szerbek lakta területein megtartott önkormányzati választások, és így az ennek nyomán a helyi közösségek közgyűlése által megalakított „parlamentnek” sincs jogi megalapozottsága – állítják Brüsszelben. A szerbek „tartományi parlamentje” elutasította Koszovó „törvénytelen, egyoldalúan kinyilvánított függetlenségét”. Szerintük „Koszovó Szerbia elválaszthatatlan része”, s a koszovói szerbek a szerb törvényekhez és alkotmányhoz tartják magukat. A koszovói albánok februárban kiáltották ki Koszovó függetlenségét, és két héttel ezelőtt lépett hatályba az általuk elfogadott alkotmány – emlékeztet az MTI.
Miközben Koszovóban változatlanul jelen van a közel 17 ezer fős, NATO vezette KFOR biztonsági erő, az Európai Unió át akarja venni az ENSZ-től a Koszovó fölötti rendőri és igazságügyi felügyeletet. A több mint 2200 fősre tervezett EULEX-misszió azonban mindeddig nem tudta megvetni a lábát a szerbek lakta területeken.
Diplomaták szerint ez ugyanúgy Koszovó „puha megosztásának” irányába mutat, mint a koszovói szerbek által létrehozott „tartományi parlament”. Ez alatt az értendő, hogy a felügyelő nemzetközi testületek elvben ugyan egységként kezelik Koszovót, de a gyakorlatban számos módon megmutatkozik, hogy a szerbek „külön életet élnek”, és ez ellen – az elvi elítélésen túl – tényleges hatalmi lépéseket a gyakorlatban nem tesznek.