Megfenyegetné Írországot az unió?

Több mérvadó európai hang is egy szerelem végét idéző megnyilatkozásokat tesz a lisszaboni szerződésről tartott ír népszavazás kudarca után. Míg van, aki referendumon kényszerítené színvallásra az egész uniót, a Financial Times szerint Brüsszel visszakézből ajtót mutathatna a kiábrándult Írországnak és Csehországnak.

Határozott lehetőséggé vált, hogy Írországot kiutasítják az Európai Unióból, ha Dublin várhatóan jövő év első felében nem ír ki második népszavazást a lisszaboni szerződésről – írta a Financial Times (FT) tegnapi száma. A mérvadó brit gazdasági lap azonban úgy véli, a második referendum sem áltatja igennel az uniót, még akkor sem, ha Írországnak sikerül különmegállapodásokkal saját hatáskörben tartania több, egyébként központi intézkedést – mint az abortusz vagy az adónövelés –, amelyektől az írek nemzeti szuverenitásukat féltik. Írország ugyanis gazdasági zuhanórepülés előtt áll, ami aligha kedvez az uniópártiaknak.
De szakíthat az unió más tagországokkal is, amelyek vonakodnak önként brüsszeli járomba hajtani fejüket – figyelmeztet az FT szerkesztőségi véleménycikke. Csehországban például egy szenátusi beadvány nyomán október–december körül az alkotmánybíróság dönt a szerződésről, amelyet Václav Klaus államfő „halottnak” nyilvánított, hozzátéve, a ratifikációs folyamat nem folytatódhat. Az FT szemleírója szerint ezután Írország és Csehország eltávolítása az EU-ból csak kellő akarat függvénye. Hasonló sors várhat a brüsszeli gyámkodás alóli kibúvók mintaországának számító Nagy-Britanniára is. A múlt heti EU-csúcsra ratifikált szerződéssel érkező Gordon Brown kormányfő is szívesen elhallgatta volna, hogy a brit fellebbviteli törvényszék csak ezen a héten hoz ítéletet egy polgári kereset ügyében, amely népszavazást követel a szerződésről.
Tekintélyes politikusi nyilatkozatok azonban óvnak a fenyegetőzéstől. Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróövezethez tartozó országok vezetője szerint ez épp a kívánttal ellenkező hatást váltja ki a renitenskedő tagállamokban. Juncker egyébként az egész EU-ra kiterjedő népszavazáson kényszerítené színvallásra a polgárokat, akik szerinte egyébként 50–50 százalékban akarják, illetve elutasítják a több Európa gondolatát. A politikus úgy vélte, míg az emberek korábban örültek annak, hogy eltűntek a határok, ma már sokan visszakívánják azokat.